Álláspont

Manapság nehéz jó mesterembert találni. Az igazi mesterember, aki nem ismer lehetetlent és bármilyen kütyüt megjavít, akármilyen alkatrészt elkészít, ritka, mint a fehér holló.

Nem, nem, nem, az Istenért sem akarnak Romániában letelepedni az Európa rendjét megzavaró migránsok.
Bulgáriában sem.

Jó két évtizede figyelem már a többségi sajtó reagálását a nemzeti és vallási ünnepeink előtti és utáni napokban.
Az ünneplésünkről megjelent hírek, beszámolók, riportok és kommentárok hangneme, hosszúsága vagy kurtasága az adott év valóságos politikai barométereként értelmezhető, ugyanúgy, mint az elhallgatások sora is.

Évekkel ezelőtti emlék. Talán el is felejtettem volna, ha a napi történések, nevezetesen egy régi, kedves kolléga halála kapcsán nem jut ismét az eszembe. Mérnök barátom akkoriban félig tréfásan, félig komolyan megjegyezte, hogy irigyli a szabadságomat.

„Tanár úr volnék…” Régen (nagyon régen) Temesvárra vizsgázni, vagy vizsgáztatni jártam. És gyűlésekre, olykor temetésre is. Idén pünkösd előtt jó barátok társaságában kedves, elháríthatatlan meghívásnak tettem eleget.

Hivatali visszaélés megalapozott gyanúja miatt bűnvádi eljárást indított a DNA Titus Corlăţean volt külügyminiszter ellen a külföldön élő román állampolgárok alkotmányban rögzített választójogának megakadályozása miatt.

Az egyik hazai hírportálon olvasom a Washington Post által világgá röpített hírt, hogy a világ legidősebb embere az olasz, 116 éves Emma Morano.

Az M.M. Pódium magánszínházban vannak olyan munkatársak, akik reflektorfényben élnek, vannak olyanok akik a háttérben dolgoznak és vannak, voltak azok a szürke eminenciások, akik véleményükkel, jó meglátásukkal, segítőkészségükkel ugyanolyan fontosak számunkra mint az aktív tagok.

A túlsó járdáról hevesen integetett valaki a minap. Bár nem tűnt ismerősnek, visszaintegettem, mert az utóbbi időben már mindenkinek köszönök, aki (mintha) felém bólintott volna.

Tegnap este-éjjel lezajlott az Eurovíziós Dalfesztivál döntője, amely – tetszik-e vagy sem – nagyobb érdeklődést váltott ki, mint az európai politikusok akármilyen nagy összejövetele.

Csütörtökön felavatták a deveselui (Olt megye), az Egyesült Államok (nem kis) költségén épült rakétalehárító központot. A mintegy 3300 lakosú olténiai község, amelynek pár éve a nevéről se hallott az ország nyugati vagy középső részén élő polgár, híressé vált az ott – tegnapelőtt a világ leghatalmasabb katonai szervezete főtitkárának, meg a román miniszterelnöknek a jelenlétében – felavatott rendszer okán.

Csütörtökön ünnepélyes körülmények között helyezték üzembe az olténiai Deveseluban a NATO (azaz amerikai) rakétavédelmi pajzsot.

Ajtót mutatott az Elnöki Hivatal hétfőn, az Európa-nap alkalmából szervezett Cotroceni-palotai fogadásán azoknak a méltóságoknak és politikusoknak, akik már bírósági fokon kompromittáltak.

Sokszor, sokféle formában hallottuk, olykor meg is tapasztaltuk, hogy minden mindennel összefügg – a látszólag egymástól nagyon távolálló, semmi kapcsolatban nem lévő dolgok, történések is.

Bár az igencsak hitelesnek elismert brit közvélemény-kutatók előre jelezték, nagy meglepetést keltett nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem Európa többi országában is, és főként a kontinens keleti részén, hogy a csütörtöki helyhatósági választásokon a londoniak egy muszlimnak szavaztak bizalmat.