Álláspont

Péntek este jött az infó – egy nemzetközi hírekkel foglalkozó lap írta meg, hogy pár órával előtte az Államokban kimondták az azonos neműek házasságkötési jogát az egyház és a törvény előtt is.

Folytatódik az embargóháború Európa és Oroszország között. Amiről az a francia mondás jut az ember eszébe, hogy a „háború az háború”, azaz minden bevethetővé válik, és nemigen törődnek a harcoló felek azzal, hogy ki ártatlan esik áldozatául.

Nemrég láthatta (ismét) egy magyar tévéadón a Facebook megjelenéséről szóló (amúgy nem túl jó, bár két Oscarral jutalmazott, bár a maga nemében kétségtelenül érdekes) filmet az érdeklődő. Elvégre egy világtalálmány megszületésének lehetett tanúja.

A megérdemeltnél kevesebb publicitást kapott két napja a romániai sajtóban, hogy az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn hat hónappal, a jövő év január végéig meghosszabbították az Oroszország ellen még tavaly hozott szankcióikat, mivel nem látnak haladást az orosz–ukrán konfliktus rendezésében, nem látszanak a minszki megegyezés eredményei.

Templomunkban vasárnap reggel kilenc előtt öt perccel megkondul a harang. Beharangoznak a magyar nyelvű misére. Az arra járók egyike-másika keresztet vet.

Ha egy világsztár, a díjra várományos filmszínésznő valamelyik Oscar-gálán egy román iie-ben (mellrevaló, mellény, blúz) jelenne meg, lefogadom: legalább akkora, bár szerintem nagyobb sajtónyilvánosságot kapna, mint a legnagyobb divatházak kreációjában tündöklő dívák.

Ki ne hallotta volna gyerekkorában a mókás enyhe fedést jelentő népi szólásmondást: az öreganyád térde kalácsa?

Apai nagyapám amolyan ezermester volt. Ha kellett, minden lakatos-, ha szükség volt minden asztalos- vagy ácsmunkát elvégzett. Műhelyében katonás rendbe rakva, megtisztítva, beolajozva, mindig használható állapotban sok száz szerszámot megtalálhattál.

Vakáció van. Az elején vagyunk.
Vagyunk?
Vannak!
Kora délelőtt indulok el hazulról.

Olvasom az egyik országos napilapban, mennyit keresnek – havonta, évente – az ország vezető emberei, államférfiak, bankvezérek, miniszterek, parlamenti tagok stb.

Az utóbbi napokban sorra jelennek meg a hírek arról, hogy kik, milyen személyiségek szállnak be az amerikai – mellesleg a praktikusnak képzelt tengerentúliakhoz képest elképesztően bonyolult – elnökválasztási kampányba.

Eszembe jutott a régi vicc: egykori „népi-demokrata időnkben” Móricka is felvonul május elsején. A tribün előtt hangosan kiabálja: Forró üdvözletem, forró üdvözletem! Mellette vonuló barátja csodálkozva odasúgja neki: Nem is tudtam, hogy ennyire szereted őket?!

Pontosítsunk: határzár Európában, 1989 után.
Biztosan vannak még olvasóink között, akik látták, hogy 1989 előtt Arad utcáin időnként megbilincselt embereket vezettek (demonstratív módon, elrettentésképpen) az akkori rendőrség székháza felé.

Olvasom lapunkban, hogy a Temesvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem a Nagyváradi Egyetemmel együtt vállalta a honctői (Gurahonţ) arborétum „kezelését”.

Többnyire Csákányi László énekelte Szenes Iván és Nádas Gábor dalát:
„Állítsátok meg a Földet,
Le akarok szállni róla”
abban a reményben, hogy van még az égen „Egy bolygó, / Ahol a világ még szép és jó.”