Álláspont

Nemrég Románia megkapta a Nemzetközi Valutaalap készenléti hitelének újabb részletét, melyből az állam fedezni tudja egy ideig a közalkalmazotti béreket, nyugdíjakat és szociális juttatásokat.

Aggódva figyeljük az idei árvizek eseményeit, a a Maros, Körösök és Bega vidékein is reménykedünk, hogy e hét vége nem hoz az eddiginél is nagyobb károkat és emberi tragédiákat az ország keleti tájain.

Zaklatott, rohanó világunk forgatagában gyakran kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor nem látjuk, talán nem is akarjuk látni az erdőtől a fát, az életünk kemény kihívásaival szemben kínálkozó egyszerű, kézenfekvő megoldások ellen fogcsikorgatva hadakozunk még akkor is, ha esetleg a józan ész mást sugall.

Míg néhány hónappal ezelőtt még azt láthattuk folyamatosan a tévében, hogy ahol Băsescu elnök megjelenik, mindenütt öröm, taps, lelkesedés fogadja, ezekben a napokban már azt tapasztalhatjuk, hogy nem szívesen fogadják, kifütyülik, lehurrogják.

Az áradások
visszatérő jelleg ellenére a védőgátak megerősítésére legjobb esetben az utolsó
pillanatban kerül sor, amikor közeledik az árhullám. Amúgy sem a helyi, sem a
megyei, sem az országos hatóságok nem fordítanak figyelmet a védőgátak
megerősítésére, a mederszabályozásra és általában a megelőzésre. Hány konkrét
árvíz-megelőzési program született az utóbbi években? Hány EU-s pályázatot
adtak le e célból?

Még senki nem
kéregetett Németországban az áradásoktól agyonsújtott magyarországi
felsőzsolcaiak nevében

A kedves olvasó –
már aki még emlékszik rá – régen hallhatta, láthatta legutóbb e három betűt,
amelyeket valamikor, az 1990 előtti években a szó szoros értelmében
úton-útfélen megtalált, falakra festve, háztetőkre szerelve, üzemekben,
intézményekben kiragasztva számtalan példányban.

Miután az FBI, az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozóirodája, a külföldi
hírszerzési és terrorista cselekmények elhárításáért felelős szervezet tíz
feltételezett orosz kémet tartóztatott le a napokban, a tulajdonképpen
megszokott forgatókönyv szerint alakultak az események.

Európa nagy kihívás előtt áll: alapjaiban kell megreformálni a fenntarthatatlanná vált szociális rendszert.

Észrevette-e, kedves olvasó, hogy Băsescu elnök az elmúlt napokban nem húzott gumicsizmát, hogy meglátogassa az árvizek által sújtott falvakat és városokat, pedig ezt még egykori leg nem szeretettebb elődje is megtette?

Ki érti ezt? Ki érti, és ki érti meg, hogy miért nem látják a Cotroceni- és Victoria-palotában az ország valódi bajait és az állampolgárok fájdalmait?

Ha nem sikerült a nyugdíjak lefaragása, jöjjön az áfaemelés: döntött a kormány. Kérdéses azonban, hogy ezáltal sikerül-e betömni a lyukakat.

Ha jók a számítások, az áfa emelése év végéig 3,5-4 milliárd lejes pluszbevételt hoz a költségvetésbe. Édeskevés. Ugyanakkor annyi hátránnyal jár – közülük az infláció megugrása, a kis- és közepes vállalkozások helyzetének további romlása, a munkanélküliség növekedése teljesen bizonyos –, hogy a tényleges hatások kiszámíthatatlanok.

Az olaszok agyondobálhatják paradicsommal Lippit. A franciák Domenechet. Szándékosan az angol–német előtt szófőzök, mert hasonlót léphetnek az angolok Capello ellen, a németek pedig Lőwet pirosíthatják, hisz akármi is lesz az eredmény, az európai focihatalmak java kezdő citerazenekar szintjén lehelt életet a húrokba.

Több millió ember várta ma az Alkotmánybíróság döntését a benyújtott óvásokra, arra vonatkozólag, hogy a legfőbb törvénybe ütközik-e vagy sem a hatalomnak a költségvetésiek fizetésének 25, a nyugdíjak 15 százalékkal való csökkentése és a többi válságellenes intézkedés.