Álláspont

Butaságnak minősítette Milos Zeman, Csehország államelnöke a Kreml minapi lépését, mely ellenséges államnak minősítette országát és az USA-t.

Utóbbi két írásomban bíráltam a demokráciát, a jelenleg legelterjedtebb kormányzási formát, illetve a médiát mint korunk legelterjedtebb és leghatásosabb emberformáló eszközét.

Valamikor a ’70-es évek derekán Bukarestben történt. A poznani napilap egyik újságírójának mutattam be fővárosunkat. Akkoriban szinte testvérlapi kapcsolatban álltunk a félmilliós lengyel nagyváros legolvasottabb újságjával.

„Nincs igazság”, kiáltotta volt, jó hangosan, hogy sokan hallják, állítólag többször is annak idején a Kolozsvár kellős központjában lévő újságárus bódé üzemeltetője, amikor kliensei a helyi Igazság nevű napilapot kérték.

A pillanat gyorsan elillan. Jókor, jó időben kell ott lenni és észrevenni, megragadni és élni vele.

Az el nem szalasztható tévéműsorok közé régóta beletartozik a művészekről (színészek, rendezők, zenészek, írók, kritikusok) készült vasárnap délutáni Hogy volt? Radványi Dorottya és (egy ideje) Sztankay Ádám egyórás összeállítása jeles művész-személyiségekről, korszakokról, jelentős eseményekről. 

Dávid és Góliát harca a Biblia (s ezáltal a régebbi zsidó és az újabb keresztény, szorosan összefonódó kultúra) egyik legismertebb története; arról szól, hogy a normális testalkatú zsidó vitéz kiáll, párviadalra, az ellenség hatalmas termetű, félelmetes harcosával – és győz, a parittyájából kilőtt kőgolyónak köszönhetően.

Elkerülhető lett volna a világjárvány, amennyiben idejében intézkedtek volna. Ehelyett hibás döntések születtek, melyek révén a koronavírus-járvány világméretűvé terebélyesedett, legalábbis egy független szakértőkből álló testület jelentése szerint, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kérésére készített tanulmányt.

Három héttel ezelőtt húsz nyugalmazott francia tábornok és több száz tartalékos tiszt nyílt levélben figyelmeztette Macron elnököt és a párizsi politikai osztályt a Franciaországban aggasztó méreteket öltő iszlám fundamentalizmus veszélyeire. Ami akár polgárháborúhoz vezethet, amennyiben a hatóságok képtelenek kezelni a helyzetet.

Itt a tavasz. Hajnalban vekkerek helyett a madarak trillái ébresztik az embereket, valamint az ablakok alatt lévő fákon/ bokrokon megtelepedett hangos tereferét folytató verebek.

Néhány polgári lakásban volt szerencsém megfordulni a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben. Nem szégyellem bevallani: irigykedve néztem a könyvszekrények polcain sorakozó, egyforma kötésben pompázó köteteket. A két világháború közötti „divatos” szerzők műveit. Volt közöttük távol-keleti (japán, kínai) szerző, de ott láttam először Mereskovszkij köteteit is.

Európa legtöbb országához hasonlóan Románia is kilábal a koronavírus-járvány harmadik hullámából. Kedden az egész ország zöld minősítésűvé vált, miután a fertőzési ráta Bukarestben és Kolozs megyében is 1,5 ezrelék alá csökkent, az intenzív osztályon kezeltek száma pedig ezer alá.

Miniszterelnökünk győzelemnek minősítette, hogy a múlt év azonos időszakához képest az általa vezetett ország jelentős sikereket ért el a gazdasági teljesítmény terén: az export – árukivitel – majdnem négy százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában.

Az egyik tévécsatornán több hónapon keresztül ment a második világháborút megelőző időszakról, s magáról a fegyveres konfliktusról szóló dokumentum-összeállítás.

Haladunk, haladunk, de merre? El kell ismernünk, hogy Románia az utóbbi években nagy fejlődést könyvelhet el, ám ennek ellenére nagyon sokszor úgy tűnik, mintha hátrafelé haladnánk, vagy egyszerűen megpróbálunk elsurranni a problémák mellett, hogy bármit csak megoldani ne kelljen az adott gondot.