Jámbor Gyula

Ő az utóbbi hónapokban a legmagasabb rangú tisztségviselő, aki a rettegett korrupcióellenes ügyészség hálójába esik Romániában, kommentálja a neves francia hírügynökség.

Második éve gyűlnek össze Aradon a Discuţia secretă (Titkos megbeszélés, tanácskozás) elnevezésű találkozón a romániai írók, de az első rendezvényhez hasonlóan, idén is vannak külföldi vendégei is a Maros-parti városnak ezen a csöppet sem titkos összejövetelen.

Töredelmesen bevallom a Kedves Olvasónak: néha úgy érzem, abszolúte meghaladnak, felfogásom szintjén, a hazai belpolitika történései.
És akkor mégis, kérdezhetik (joggal), hogy merészkedek néha szólni, véleményt nyilvánítani bizonyos dolgokról, amelyekről csak, mint Önöknek, másodlagos (azaz: nem saját füllel hallott, saját szemmel látott) források állnak a rendelkezésemre?

Szerdán délután a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpádról, Arad neves szülöttéről elnevezett (a történelmi hűség kedvéért: teljesen megtelt) dísztermében mutatták be dr. Dumnici Sándor egyetemi professzornak az aradi kórház történetéről szóló magyar nyelvű könyvét.

Balogh Gábor budapesti történésznek, publicistának, a Hagyaték című tévéműsor szerkesztőjének a Jelen Házban kedden délután megtartott előadása közben nem tudtam elhessegetni a (számomra régóta egyértelmű) gondolatot, hogy milyen sokféleképpen lehet megközelíteni és értelmezni a történelmet.

Június elseje nemzetközi gyermeknap. Ilyenkor, a világ egy részén legalábbis, a legfiatalabb nemzedékre, az emberiség jövőjére irányul a figyelem.

A holnap kezdődő IV. Aradi Magyar Könyvnapok mintegy előjátékának is tekinthető a Jelen Ház teraszán tartott tegnap délutáni ünnepség.

Valószínűleg, sőt szinte bizonyosan leírtam már (ha valamelyik kedves olvasónak déja vue érzése támad, attól elnézést kérek), hogy kezdő filozopter koromban, már-már elképzelhetetlenül régen, az első „korszakalkotó” filozófiai felfedezéseim egyike az volt, amit mások, nálam összehasonlíthatatlanul műveltebbek, tájékozottabbak már réges-rég megfogalmaztak – de hát akkor én vagy nem tudtam róla, vagy nem fedeztem fel igazságként a magam számára –, nevezetesen: hogy minden viszonylagos.

Egyéb elfoglaltságaim miatt (ezzel is mentegetheti renyheségét, lustaságát valaki) majdnem teljesen felkészületlenül ültem be az Aradi Kamaraszínház égisze alatt futó szerda esti, az aradi nagyszínházban aznap már másodszori előadásra.

Kedden késő este Bécsben, tízezernyi néző előtt, elindult a 2015-ös Eurovíziós Dalfesztivál Építsünk hidakat mottójú versenye.

Olyan helyen lakom, Arad városában, hogy lakásunk konyhaablakából egy – manapság már felszámolófélben lévő – focipályára (pontosabban: annak egy részére) esik kilátás

Szombaton egy autóbusznyi mikelakai látogatott Ópusztaszerre, a Nemzeti Történeti Emlékparkba. A kirándulók megtekintették a Rotondában Feszty Árpád híres, a Magyarok bejövetele c. monumentális körképét, valamint az emlékpark többi látnivalóját, az Árpád-emlékművet, a falumúzeum házait és kiállításait, a jurtákat, némelyek még a nyilazással is próbálkoztak.

Németország üdvözli, Nagy-Britannia (és mellesleg Magyarország) tiltakozik ellene, pedig a javaslatot még csak meg sem vitatták, nemhogy elfogadták volna.

A hét elején Románia szenátusa hallgatólagosan elfogadta azt a kormányhatározat-módosítást, amelynek értelmében csípős pénzbüntetés vár a közterületeken szemetelőkre.

Közel kétórás tanácskozást követően, kedd délután, a Nemzet Színészei a nemrég elhunyt Kóti Árpád helyére a Jászai Mari­díjas, érdemes és kiváló művész Szacsvay Lászlót választották meg – közölte a Nemzeti Színház sajtóosztálya.