Jámbor Gyula

Közismert, remélhetőleg, a Thermopüléi szorost védő spártai hopliták tette. Azzal vonultak be a történelembe, hogy az utolsó vérig, harcosig védték hazájukat, Görögországot a betolakodó perzsák ellen majd' kétezerötszáz esztendeje.

Pénteken, november 6-án beindult a 2020-as romániai parlamenti választások előtti kampány.

Ma már csak egy hónap és két nap választ el bennünket a parlamenti választásoktól, amikor eldől, hogy Romániában melyik párt, vagy inkább koalíció kerül hatalomra, mert jóformán nulla a valószínűsége annak, hogy bármely párt önmagában képes lenne megszerezni az abszolút többséget.

Tíz perc FARAGÓ PÉTER parlamenti képviselővel, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnökével.

Mint köztudott: Amerikában (pontosítsunk: az Amerikai Egyesült Államokban, USA) elnökválasztást tartanak.

A Fitch Ratings pénzügyi hitelminősító intézet most tette közzé szokásos országbesorolását, amelyben Románia BBB- minősítéssel szerepel.

„Az ember szentesíti a helyet” – már az átkosban is sokszor emlegették – nagyjából azt jelenti, hogy valakinek, vezető funkcióban fontos szerepe lehet abban, hogyan alakul közösségének, esetleg országának sorsa.

A cím olvastán talán kissé meghökken az olvasó. Mert hallott már a legszebb, legbiztonságosabb, legdrágább, netán legromlottabb városokról, de milyen lehet a legjobb? Ha az előző kategóriájúakat viszonylag könnyebb besorolni (bár a „legszebbet” se könnyű, ha egyáltalán lehetséges), mivel lehet mérni a legjobbat?

Ha címbeli kérdésre konkrét választ várna a kedves olvasó, netalán névvel, már most be- és kijelentem: nem tudom.

Ha nem is teljesen hihetetlen, de azért nem is feltétlenül volt várható Ludovic Orban miniszterelnök, liberális pártelnök megjelenése szombaton Aradon, a municípiumi és megyei tanács tagjainak, vezetőinek beiktatási ünnepségén.

2020. október 25-én átállunk a téli időszámításra, azaz (elméletileg) hajnali háromkor egy órával visszacsavarjuk időmérő eszközeinket. A gyakorlatban persze senki magánember nem fog hajnali kettőkor felkelni az óraátállítás okán – elektronikus kütyüink, számítógépeink, mobiltelefonjaink, tévékészülékeink stb. maguktól is átállnak –, a vasút, a légi közlekedés stb. azonban kénytelen az új menetrendhez igazodni, ami nem kis, bár az eddigi tapasztalatok szerint áthidalható bonyodalmat okoz.

Immár több hónapja nincs olyan nap, sőt óra, amelyben ne hallanánk csupa rossz hírt a világszerte egyre dühöngőbb koronavírus-járványról, a fertőzöttek, halottak növekvő számáról. Meg a rettenetes gazdasági következményekről: a termelés leállásáról vagy stagnálásáról, a munkanélküliség növekedéséről, a nemzeti bruttó jövedelmek várható visszaeséséről.

Nagyjából száz esztendeje, az első világháború éveinek végén a világon szörnyű járvány söpört végig: a spanyolnátha. A magyarok nevezték így. Influenza volt, áldozatainak száma pontosan nem ismert, de több, talán tízmilliónyira tehető.

A címbeli kérdésre van határozott válaszom: vagy „igen”, vagy „nem”, vagy „ki tudja”.

Ma ünnepélyes keretek között adták át a németországi Magdeburgban Klaus Iohannisnak, Románia államelnökének a Nagy Ottó-díjat.