Jámbor Gyula

A kalendárium majd mindenik napjára esik egy-egy világnap: küzdelem az AIDS, a tuberkulózis, az írástudatlanság ellen, megemlékezés a színházról, az anyatejes táplálásról, az információs társadalomról…

Románia szenátusa hallgatólagosan elfogadta a választásokon való kötelező részvételt, tehát azt, hogy minden választójoggal rendelkező állampolgárnak meg kell jelennie az urnák előtt a kiírt választásokon.

Honfitársaink döntő többsége vasárnap ünnepli a húsvétot, amelyet mi, magyarok (katolikusok, reformátusok, evangélikusok stb.) már egy hete megtartottunk.

Egy országos napilapban olvassuk, hogy Temesváron szuper áron vásárolnak bizonyos sorozatszámú Singer márkájú varrógépeket.

Rövid időn belül két, általunk jól ismert személyiség távozott önként magas posztjáról: az egyik a magyar köztársasági elnök, aki plágiumpörbe keveredett, a másik – s ez bennünket közelebbről érint – Románia magyar nemzetiségű környezetvédelmi minisztere, akit megvesztegetéssel és hamis vagyonbevallással vádolnak.

Ha az év márciusának utolsó szombatja, akkor a Föld órája.

A nyugati sajtó gyakran foglalkozik Közép- és Kelet-Európával, így nem meglepő a Reuters hírügynökség nagy elemző cikke a keletről nyugat felé tartó migráció kérdéséről.

Ilyenkor, tavasz elején minden magára valamit adó háziasszony nagytakarításba fog, hogy húsvétra elkészüljön, még akkor is, ha nincs nagylány a házban, akihez locsolkodáskor esetleg háztűznézőbe jönnének a legények.

Ma a katolikus egyház feje, XVI. Benedek megérkezett két országot magába foglaló latin-amerikai látogatásának első állomására, Mexikóba, ahonnan aztán Kubába repül.

Hétfőn este az aradi nagyszínházban a közönség lelkes tapsa közepette a reflektorfénybe kilépő Sas József hosszú (talán nyolc-tíz másodperces) hatásszünettel indított.

Örömmel halljuk, hogy államelnökünk leánya, aki annak idején természetesen bokros politikai és közéleti érdemeinek elismeréseként, nem egyéb okokból került be kontinensünk bölcs gyülekezetébe, pár napja felszólalt az európai honatyák előtt és kijelentette: nem tűrhetjük a sértő, xenofób megnyilvánulásokat csak azért, mert a kontinens keleti részében születtünk.

A március 15-i beszédeket és üzeneteket hallgatva, az ünneplő tömeg és sok-sok ismerős arc láttán fura gondolat fészkelődött belém: mit fog hallani, mit fog látni húsz-huszonöt év múlva a Szabadság-szobor előtt álló aradi?

A zsúfolásig megtelt aradi színházban március 15. tiszteletére megrendezett díszelőadás a Kölcsey Diákszínpad tagjai által rendhagyó formában (a terem különböző sarkaiból) elhangzó felolvasásával indult, majd Cosmin Puican és a Transilvania Quintett a Rákóczi indulót játszotta el.

Az Aradi Kölcsey Egyesület Fecskés könyvek sorozatában megjelent Ujj János-könyv szerda délutáni bemutatása a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében – amint Jankó András, az egyesület elnöke megnyitójában kiemelte – tisztelgés március 15. előtt.

A történelemben kevésbé járatos emberben felmerülhet a kérdés, hogyan kerül egy Csanádi Egyházmegyéről szóló előadás Aradra? A magyarázat egyszerű: az 1848-as forradalom és szabadságharc idején és azután is, Trianonig, az akkori nagy katolikus egyházmegyék közé tartozó csanádi püspökség a mai Arad, Csongrád és Temes megyéket, a Bánságot is összefogta.