Jámbor Gyula

Figyelmeztetem a kedves olvasót: személy szerint legfeljebb halvány fogalmam van róla. Aki ennek dacára tovább olvassa e cikket, s a végén nem találja meg a tuti választ, magára vessen.

Az emberiség történelmének számos, mondhatnám számtalan szégyenletes történése, vonatkozása van – az egyik kétségtelenül a szó szerint szemitaellenességet jelentő antiszemitizmus.

Lehet, a címmel valami meglepő és váratlan információval szolgáltam a kedves olvasónak?
Január közepén, illetve már a második felében megjött a tél Romániába (pontosabban annak egy részébe, a keleti, délkeleti tájakon): havazott, sőt az erős, viharos erejű szél befújt sok utat, autók százait ejtve pár órányi fogságba.

Gondolkozzon el, a játék kedvéért, a kedves olvasó a címbeli kérdésen: hol van a K2? Mi is az, eszik-e vagy isszák?

Január 16-án Shinzo úr meglátogatta a bukaresti falumúzeumot.
Na és, mi ebben a pláne?
Talán az, hogy az említett úrnak pár nappal korábban meg sem fordult a fejében a román népi kultúra múltjával való ismerkedés szándéka (tessék nyugodtan elítélni, amiért nem volt rá nagyon kíváncsi), másrészt hogy Shinzo Abe Japán miniszterelnöke.

Tévénézők milliói várták hétfőn este a Szociáldemokrata Párt (PSD) Végrehajtó Bizottságának a tervezettnél végül előbbre hozott ülését, illetve döntését, a székházban nyüzsgő riporterek „forrásokra” várva és hivatkozva (az ülés természetesen nem volt nyilvános) számoltak be a fejleményekről.

Az országot az utóbbi hetekben megrázó hatalmas botrányok között szerepelt, többek között, egy híres kolozsvári, szervátültetéssel foglalkozó (korruptnak mondott) sebészprofesszor, meg egy – pedofilnak bizonyult – rendőr fölöttébb nagyra dagadt, a kormányválságban is szerepet játszó ügye.

Ma, hétfőn, ha igaz, eldől valamilyen módon a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) berkeiben dúló hatalmi harc.
Az óvatos fogalmazás abból származik, hogy a kérdés megoldására a hónap elején már rendeztek egy (nagy várakozás megelőzte) végrehajtó bizottsági ülést, amely azonban, nem éppen udvarias viták után úgy határozott, hogy január végére halasztja a döntést.

Arad vára, mondaná a józan gondolkodású „paraszti” ész, nyilvánvalóan Aradé. Meg a várost birtokló országé, egészíthetnénk ki.

Az újság a Jelen Ház kávézójába hirdette meg szerdára a Palota a Zrínyi utcában c. könyv bemutatóját. Ahogy azonban a délután öt órai időpont közeledett, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az érdeklődők nemhogy az ülő-, de még az állóhelyeken sem férnének el a kicsi helyiségben, így a Ház (szerencsére éppen hozzáférhető) nagytermébe költözött a közönség.

Hogy mekkorának, hány tagból állónak kellene lennie a leghatékonyabb működéshez egy ország kormányának, arra, tudomásom szerint legalábbis, egyetlen szabály sincs.

Sajtóberkekben óriási érdeklődés előzte meg a Román Szociáldemokrata Párt (SZDP) Végrehajtó Tanácsának, a kongresszus után legfontosabb fórumának hétfőre meghirdetett ülését.

Ha valaki nem ismeri a statisztikai, vagy a kereskedelmi kamara adatait, néhány más, könnyen hozzáférhető adatból is következtetni tud arra, milyen állapotban van egy megye, város, helység gazdasági élete.

Az emberek talán többségének van zsebben, táskában hordható pénztárcája, amelyben személyes iratain kívül napi költésre szánt pénzét tartja. Ha vásárolni, adót, költségeket fizetni megy (de jobb, ha még azelőtt), megnézi, mennyi van a bukszában, s annak arányában költekezik.

Gyermekkoromban hallottam: mindig a nagyobbik kutya... Azóta tudom, nem biztos, hogy a legnagyobb, de (általában) az ügyesebb, találékonyabb, ravaszabb kutyáé a győzelem.