Jámbor Gyula

A Peleș-kastélyba tartó, majd onnan a fővárosba visszatérő jókora, mintegy másfél tucat gépkocsit felvonultató halottas menet élén a román királyi koronát (pontosabban annak hű másolatát) szállító kocsi haladt az I. Miháy koporsóját vivő kocsi előtt.

Tegnap délelőtt, a hazai légierő egyik gépén hazahozták Svájcból az 1947. december végén lemondatott, s pár nap alatt ki is toloncolt román király, I. Mihály holttestét.

Vannak dolgok, amelyek időnként a legedzettebb, legnagyobb szenzációkra is felkészült embert is megrendítik. Vagy megrengetik, mint annak idején John Reednek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról szóló könyve, amelyre manapság kevesen emlékeznek, bár hozzátartozik a történelemhez, mert a benne leírtak sok-sok évtizedig nagyon lényegesen meghatározták az emberiség sorsát.

Aggasztó dolgok történtek a napokban a világpolitikában. Hogy csak kettőt említsünk: Észak-Korea ügye és Jeruzsálem izraeli fővárossá nyilvánítása az amerikai elnök által.

Kedves régi barátaim, Piroska Katalin és István bizonnyal meg tudnák mondani, az aradi színháztörténet „doktoraiként”, hogy volt-e és mikor (ha volt) műsoron Zerkovitz Béla–Szilágyi László Csókos asszony c. operettje Aradon.

Egyetlen apropója van e cikkecske megírásának: az amerikai külügyi szolgálat listát készített arról, hogy egy angol anyanyelvű számára mely nyelvek számítanak könnyebbenn, illetve nehezebben megtanulhatónak.
Minthogy, sajnos, nem beszélek angolul – bár két-háromszáz szót biztosan megértek Shakespeare nyelvén –, nem tudok hozzászólni.

December 5-én, kora délután a hírügynökségek világgá röpítették a hírt: meghalt I. Mihály román király, életének 97. évében. Elmúlása nem volt váratlan, hisz jó másfél éve bejelentették, hogy súlyos betegségben szenved, az utóbbi hetekben több orvosi jelentés is igazolta (ha nem is expressis verbis), hogy Románia utolsó királyának csak napjai lehetnek hátra.

Gyermekektől, felnőttektől kérdezem: járt-e nálatok a mára virradó éjszakán Mikulás bácsi, hogy kitisztított cipőtökbe édességeket, ajándéktárgyakat tegyen?

Nagyon különleges könyvet lapozgatok, román eredeti és magyar (fordított) változatában. Borítója fehér (köztudottan a tisztaság színe), rajta egy ideálisan szép ifjú nő portréja, piros virággal a hajában.

Talán sokakat megdöbbentett a hír: Carmen Dan román belügyminiszter lehallgató készüléket talált bukaresti lakásában. Nem tudni, hogy a sajátja-e, avagy bérelt, a készülék azonban pott volt, át is adta (véletlen) felfedezése után a rendőrségek.

Tagadhatatlan (bibliai) bölcsesség, hogy mindennek megvan a maga ideje. A megszületésnek és a meghalásnak, a hallgatásnak és a szólásnak.
Nemrégiben elképesztően nagyszámú tudós érezte úgy, hogy ideje van a megszólalásnak:184 országából több mint tizenöt ezren írták alá A világ tudósainak jelzése az emberiség számára: a második figyelmeztetés elnevezésű nyílt levelüket.

Nem tudom, hogyan viszonyul Ön, kedves olvasó, a nagyon kerek számokhoz.
Én nem szeretem őket. Ha évfordulóról van szó, az persze más tészta.
Mondják, hogy egy revizor-könyvelő (azaz a könyvelőket felülvizsgáló, az átlagosnál valószínűleg magasabb szakképzettségű személy) számára eleve gyanús, ha egy könyvelőségi mérleg kerek számmal (100, 200 stb.) végződik.

Felelősségem teljes tudatában jelentem ki: lesz világvége!
Ma, 2017. november 21-én, déltájban, még nem tudom pontosan, mikor ér véget a Föld pályafutása és a földi élet, de hogy bekövetkezik, az fix.

A bál, olvassuk a Wikipédián, az olasz ballo, balare = „táncolni” szóból ered és az ún. báli szezonban megtartott szervezett, zártkörű, vendéglátással kiegészülő ünnepélyes táncalkalom, amelyet kiegészíthet egy szórakoztató műsor is.

Pénteki svédországi, göteborgi csúcstalálkozójukon az Unió vezetői
Elfogadták a szociális jogok európai pillérét létrehozó nyilatkozatot.
Pillér tehát van, csak kell építeni, amit kell.