Álláspont

Lakásomtól látótávolságra építkeznek, egy volt focipálya helyére nagyáruházat húznak. Nem örülök neki – van a közelben elég bolt, kicsit messzebbre nagyáruház is, az újabb csak növeli majd a gépkocsiforgalmat, zajt, légszennyezést –, de hát nem rajtam múlik, nem nézhetem csak a magam érdekét.

Néni?
Nem nekem.
Jó, legyen asszony. Egyenes tartással, ősz hajjal.
Itt megszakítom a történetet – a bosszantás szándéka nélkül –, majd folytatom.

Oly régen vártuk, aztán a kiadós eső majdnem elmosta a hídavatást. Mert minden olyan gyorsan lezajlott. Nem tudjuk, hogy az ünnepség eredetileg miként lett koreografálva. Vajon az évszázados hagyományokhoz igazítva?

A pánik után öröm: megkerült az Arad megyei Szemlakon Arsenie Boca atya, teológus ikonja, amelyet péntekre virradóra lopott el ismeretlen tettes a ház kispolgári ízléssel berendezett szobájából.

A román kormányfő egészségi állapotáról szerettem volna a legfrissebb híreket megtudni, ezért egy kereskedelmi adóra kapcsoltam át.

A demokrácia gyakorlásának egyik magas szintű formája a népszavazás (referendum): ennek során egy ország (adott esetben régió, helység) lakossága nyilvánít véleményt a napirenden lévő vitás és fontos kérdésről.

Az idei érettségi dolgozatait más-más megyébe szállítják, hogy ott ismeretlen tanárok javítsák azokat. Tudjuk, miért van ez: hiába kamerázták be a vizsgázókat, megtalálták a csalás lehetőségét. És nemcsak a diákok puskáztak, hanem tanárok és szülők is benne voltak a játszmában. Közben ez az utazgatás rengeteg pénzébe, energiájába kerül a tanügynek, és rendkívül megalázó a becsületes diák, tanár, valamint szülő számára.

Olvasom az egyik országos napilapban a manapság a hazai börtönökben egyre növekvő mértékű könyvírásról szóló, hosszabbnak szánt sorozat bevezető cikkét. Nem két-három „műről”, hanem könyvek tucatjairól van szó.

Hétfőn és kedden, az idei tavaszi parlamenti ülésszak két utolsó napján sem törődtek a honatyák azzal, hogy az Alkotmány szerint minden polgár egyenlő, szinte egységesen szavazták meg néhány elit társadalmi réteg kiváltságos nyugdíját.

Aki most a bevándorlás ellen szót emel akárhol, az az európai balliberálisok, a szocialisták, zöldek szerint gyűlölködő, embertelen, kirekesztő stb. stb. Természetesen azok szövegelnek, akik nincsenek hatalmon, nem az ő kormányuk költségvetésének egyensúlyát, nem az ő felelősségük alá tartozó közbiztonságot veszélyeztetik a kontinensre szakadt százezrek.

Az Újkor változásai Európában a vallást, az isteneszményt is érintették. A reformáció tiltakozott az egyház igazságtalanságai ellen, a szabadgondolkodás pedig elindította egy világias, az Isten fogalmától független szellemiség elterjedését. Ez volt a felvilágosodás kora, és a szabad eszme fellázadt a hagyományos, a vallás sokszor bigott értelmezései ellen.

Régen volt, 15  éves voltam,  mikor a mi  kedves Katolikus Gimnáziumunk  megszűnt, új korszak kezdődött, és az ifjúságot a vallásos  nevelés  helyett, az ifjúmunkás szervezet  „vette kézbe”. 

Olvassuk a hírügynökségek jelentésében, hogy 2016-ban, azaz jövőre, már az év elején azzal büszkélkedhet az Egyesült Államok haditengerészete, hogy a világ legmodernebb és legdrágább hadihajóját birtokolja.

Ezekben az Európa számára zűrös napokban, amikor az EU országainak állami vezetői és politikusai a görög válság kivédésén és az emberi tragédiákkal teli mediterrán új népvándorlássá terebélyesedett bevándorlási hullám kezelésével küszködnek, a Bukaresti állami vezetők és politikusok babaruhák miatt civakodnak.

Ritka az a nap, ha van egyáltalán, amelyen a mai kor újságolvasó, rádióhallható, tévéző, internetező embere ne találkozna a terrorizmus szóval és fogalmával, hiszen napirenden vannak a (gyakran öngyilkos) merényletek, robbantások, lövöldözések, amelyek százszámra szedik áldozataikat.