Álláspont

Holnap terjesztik a parlament elé az Alkotmánybíróság döntését, amely szerint a július 29-i, az államfő leváltásáról vagy megmaradásáról szóló referendum – a szükségesnél kisebb részvétel miatt – érvénytelen volt, így a felfüggesztett államelnök visszatérhet a Cotroceni-palotába.

Néhány hónappal ezelőtt a BBC (British Broadcasting Corporation) második világháborúról készült kilencrészes dokumentumfilmjét néztem meg.

Osztottak, szoroztak, elvontak, betoldtak – és megszületett a csütörtökön elfogadott 2012-es költségvetés-kiegészítés.

Az Alkotmánybíróság keddi döntésével – mely érvénytelenítette a július végi népszavazást, lehetővé téve Traian Băsescu visszatérését – lezárul az utóbbi évek legnagyobb politikai válsága.

Gyermekkoromban még megcsodáltam azt a kötéltáncost, ahogy akkor mondtuk, troschneidert, aki az aradi Szabadság téren toronynyi magasságban kifeszített kötélen egyensúlyozott, ugrándozott és kerékpározott.

Amikor 1939. augusztus 23-án kézjegyükkel hitelesítették a nemzetiszocialista Németország és a kommunista Szovjetunió közötti szerződést, mindkét külügyminiszter tudta, hogy ezzel bevonul a történelembe.

A bölcs és tréfás román kifejezés – teoria chibritului – az értelmetlen tevékenységet teszi nevetségessé, azokét az okoskodókét, akik azért fáradoznak, hogy eldöntsék: a kis fapálcika melyik végére tegyék a gyújtó mérget.

Száz nap USL-s kor­­mány­zás, száz nap kon­flik­tus és bot­rány.
A tör­­téntek tükrében aligha té­vedne valaki, ha így te­kin­te­ne az utóbbi hónapokra.

Anyókámmal a learatott bú­zaföldön bóklásztunk. Az a
kéthektárnyi családi föld, aminek termését évente be­gyűjtöttük, azon a nyáron
ke­nyérrevalót termett ne­künk. Azért tértünk vissza az ita­tóspapírnyi mezőre,
hogy még egyszer meg­bi­zo­nyo­sod­junk afelől, szántás előtt egyet­len
búzakalász sem ma­rad felszedetlenül.

A mai ember számáraIstván azonban jóval többet szimbolizál:
o az államalapító király, az állam megszervezoje és megerosítoje, a központi
hatalom megteremtoje, mindannak a létrehozója, ami nélkül elképzelhetetlen volt
az ország önállóságának és függetlenségének biztosítása.

Szűkszavú újsághír előzte meg Arad új nyári mo­zi­já­nak,
színházának a fela­va­tását, még sajtóberkekben se tudtak az elők­és­zü­le­tek­ről.
A titkolózás okait most kár firtatni, aligha lehet hét­köznapi esemény mifelénk
a kultúra egy újabb hajléká­nak átadása.

Nem elég a már-már mi­nő­sít­he­tet­len belügyi bot­rány, a
nép­sza­vazás nyomán kialakult helyzet, ami már ügyészségi vizs­gálatok
lavináját is be­in­dította, a Legfelsőbb Igazság­szol­gáltatási Tanács példa
nél­kül álló indítványa a jelenlegi miniszterelnök és az ideiglenes államfő,
meg egy volt államelnök ellen – mindezek komoly presztízsveszteséget je­lentettek
a külföld előtt, ugyanakkor gazdasági ká­rokat okoztak és okoznak –, egy
külpolitikai bot­rány is szítja az indulatokat.

Cseppet sem csodálkozva ol­vas­tam Jankó András Hol voltak a
földművesek?, rendhagyó temp­lombúcsú Majláthfalván című pén­teki jegyzetét.

Újabb támadásba lendült a hatalom. A magyarság, értelmiség, politikai ellenfelek, Alkotmánybíróság, jogállamiság, EU és USA után ezúttal az igazságügy torkának esett.

Ha valaki gépkocsit vásárol magának, akarva-akaratlanul is kénytelen beiratkozni egy autóvezető iskolába, széleskörű orvosi vizsgálatokon kell keresztül mennie, azután vizsgáznia kell, hiszen másként halálos közveszélyt jelentene a közlekedésben.