Álláspont

Bár még a (szokásos száznapos) türelmi időt sem töltötte ki az Ungureanu-kormány, tehát ha akarta sem tudta volna bizonyítani, hogy nem azonos levitézlett elődjével, a Boc-kabinettel, máris bizalmatlansági indítvánnyal kell megküzdenie.

A két húsvét – magyar és román ortodox – alkalmából ismét keserűen tapasztalhattuk, hogy nemcsak nemzeti és állami ünnepeinken, hanem az egyháziakon is mennyire átesik napjaink Romániája a ló túlsó oldalára.

Érdemes-e privatizálni, koncesszióba adni külföldi cégeknek az ország természeti erőforrásait? A kérdés nemcsak Verespatak kapcsán aktuális, hiszen az új évezred elején Románia sok mindent privatizált: bankrendszert, közszolgáltatókat (áram, gáz), autóipart, kőolajipart, kohászatokat és sok egyebet.

Hivatalos és közzétett magyarázat szerint nincs pénz a kárpótlásra. Hivatalosan, de titokban tartott szándék szerint a román állam egyszerűen nem akar több ingatlant, erdőt visszaadni sem a magyar történelmi egyházaknak, sem a kastélytulajdonosok leszármazottainak, örököseinek. Meg a németeknek sem.

Románia szenátusa hallgatólagosan elfogadta a választásokon való kötelező részvételt, tehát azt, hogy minden választójoggal rendelkező állampolgárnak meg kell jelennie az urnák előtt a kiírt választásokon.

Noha a román pártok kitartanak az egyéni választókerületes rendszer (uninominális) mellett, sőt, a tiszta, győztes mindent visz brit és amerikai módszer bevezetésének szükségességét hangsúlyozzák, a parlament választási bizottsága mégis egyöntetűen az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek által javasolt kompenzált választási rendszer mellett szavazott.

Nehéz diót kell feltörnie Korodi Attilának, Románia új környezetvédelmi miniszterének.

Két hónap múlva, június tizedikén új polgármestereket, helyi és megyei tanácsosokat, megyei elnököket választunk.

És amíg a zöldségtől nem káprázik a román koalíciós partner szeme, addig maradhat is a székében.

Rövid időn belül két, általunk jól ismert személyiség távozott önként magas posztjáról: az egyik a magyar köztársasági elnök, aki plágiumpörbe keveredett, a másik – s ez bennünket közelebbről érint – Románia magyar nemzetiségű környezetvédelmi minisztere, akit megvesztegetéssel és hamis vagyonbevallással vádolnak.

Folyamatosan csökken az EU-ba vetett bizalom. Szinte mindenütt, s Románia nem képez kivételt. A legutóbbi euróbarométer adatai szerint immár Románia lakosságának csak 46%-a bízik az unióban, míg 2010-ben az arány 60% volt, néhány évvel ezelőtt, a csatlakozás előestéjén pedig 85%.

Az Arad Megyei Tanács a Nyugati Jelen szerkesztőségének is elküldte azt a sajtóközleményt, amelyben az április 7-i egészségügyi világnap alkalmából szervezett akcióról – ingyenes vérnyomás-és vércukorszint mérésről – tájékoztatta a lakosságot, a helyszíneket és az időpontokat is feltüntetve.

Húsvét után, április tizenhetedikén bizalmatlansági indítványt akar benyújtani az ellenzéki szövetség a kormány ellen.

Ne mondja azt senki nekünk, hogy a Schmitt Pál (lemondott, lemondatott) magyar köztársasági elnök körül kialakult plágium-, erkölcsi és politikai botrány nem a mi bőrünkre is megy, nem érinti a határokon túl élő több milliós magyarságot.

Beindult az átigazolási szezon a politikai porondon.

Mostanság a fő kormánypárt az átigazolás vesztese, hiszen köréből vándorolnak át az USL-hez. Nem is olyan rég még fordított volt az irány: az ellenzék emberei igazoltak át a kormányzó pártokhoz, létrehozván az UNPR-t.