Puskel Péter

Te is fiam, Brutus? – kérdezhetném Gyuszi barátomtól. Csakhogy merőben más megközelítéssel. Nem tele keserűséggel, csalódással, mint ahogy annak idején Caesar tette a római szenátusban, hanem őszinte csodálattal és örömmel.

Az aradi bérpaloták és megrendelő-tulajdonosaik története olykor izgalmas, regénybe illő. Minél jobban elmerül az ember a téma tanulmányozásában, annál több a kérdőjel.

Saját építészeinkkel sem vallunk szégyent – gondolhatta 26 éves regnálása idején Salacz Gyula polgármester.

A háború éppen csak véget ért, de közvetlen utána annyi minden történt, ami nem oldotta a görcsöket, nem tompította az emberéletek elvesztése miatti fájdalmakat.

Ha az 1918-as évet és az ezt követő eseményeket úgy tekintjük, mint Európa keleti felének történelmi sorsfordulója, akkor szólnunk kell a nagy háborúnál is pusztítóbb kórról.

A régi aradiak emlékéből kitörölhetetlen a korzó és a korzózás fogalma. Annyira sajátos, annyira jellegzetesen „aradi” időtöltés, azt is mondhatnám, hogy szokás volt, amelyhez foghatót más erdélyi városban nemigen találtunk, noha másutt is sétáltak hét végén az emberek.

Hát az meg merre van? – kérdezheti a jámbor olvasó.
És miért pont onnan?
Még mielőtt újabb kérdések gyötörnék, elárulom. Aradon található ez az egyenes utca, és azért írok róla, mert kicsiben maga a város.

Jó másfél évtizede lehetett, hogy egy aradi származású Amerikában élő orvos keresett meg a világhálón azzal a meglepő kéréssel, mennyiben igaz, hogy a világhírű mexikói festőművész, Frida Kahlo aradi gyökerű.

Megkülönböztetett érdeklődés előzte meg 1912. július 14-én Aurel Vlaicu erdélyi román pilóta repülőbemutatóját az erre az alkalomra kijelölt területen Gáj városkerületben.

A repülés hőskorában nagyon sok tehetséges ember fantáziáját meglódította a földtől való elrugaszkodás, a magasba emelkedés ismeretlen varázsa.

Az 1908-as év más szempontból is jelezte Arad fontos szerepét az akkori magyar autógyártásban. Még mielőtt a termelés beindult volna, a városvezetés kezdeményezésére, 1908. július 20-án megalakult az ország első autóbusz-vállalata.

A mai ember számára az autó a mindennapi élet velejárója. Aligha nélkülözhető közlekedési eszköz. A nagy európai autógyárak városait a kiskamaszok is betéve fújják. De ennél fontosabb, hogy betelepítésükkel, kihelyezésükkel?) munkahelyek százai jöttek létre.

A filmművészet újra keresi az utat a nagyközönséghez. Azt az intimitást, amit itt, Kelet-Közép-Európában, a rendszerváltozás utáni zűrzavarban forgalmazói könnyelműen feladtak.

Aki azt hiszi, hogy a Madeirára vezető hosszas repülőúton jó magasból „lenézheti Európát”, az mélységesen csalódik.

Érdekes és fölöttébb meggondolkodtató tanulmány eredményét tette közzé egy tekintélyes hazai intézet.