Ujj János

Nem ágálok a cigarettázás ellen, mert életem egy időszakában magam is szívtam. Mindenki úgy rontja egészségét, úgy veri a szeget saját koporsójába, ahogy akarja. Tegye, csak ne füstöljön a kollégák, családtagok, főleg kiskorúak orra alá!

Olvastam, hallottam a családtagok állítólagos külföldi balesetéről telefonáló, arról hírt adó, a szülőtől, nagyszülőtől, rokontól pénzt kérő csalókról. Azt hittem, engem ilyen trükkel nem lehet rászedni. Tévedtem.

Kedves, szavahihető ismerős meséli: férje a minap idézést kapott egy hivatalos szervhez, hogy egy hosszú ideje leadott beadványára választ kapjon. A férjhez hasonlóan nyugdíjas korú felesége elkísérte.

Többször eljátszogattam a gondolattal, hogy amennyiben mecénás lennék, befektetném a pénzem egy focicsapatba.

Olvasom, hogy 2003-ban a finnek átírták történelmüket. Belátták, hogy szép volt a finnugor rokonság illúziója, de (sajnos) genetikailag nem igaz. Úgy zárták, hogy marad a barátság a magyarokkal, de a rokonság nem.

„Kukkolok” az országos téli hosszúdobó-bajnokságon. (Ez a hivatalos neve a versenynek!) Vagyis a Maros gátjáról nézegetem a hazai dobóatlétákat.

Néhány év után ismét felütötte fejét a madárinfluenza. A híradások szerint a szomszédos Békés megyében egy kacsafarm teljes állományát felszámolták.

Néhány évtizeddel ezelőtt két intézményt emlegettek a megbízhatóság példájaként: a vasutat és a postát.

Nagyon messzire szakadt, négy évtizede külföldön élő barátom kéthetente, havonta hív telefonon, olykor fél órán keresztül érdeklődik iskolatársairól, ismerősökről, elhunytakról, iskolájáról.

Szurkolok a megválasztott államfőnknek. Azért, hogy legyen türelme, kitartása végigvinni terveit. Politikusi, vezetői, szervezői képességeit már megvillantotta Nagyszeben polgármestereként.

Nem tudom, hogy az Európai Unióban van-e olyan politikus, aki azt hiszi: egy előre meghatározott prototípusra lehet gyúrni a tagországok több százmillió polgárát. Egyenpolgárrá!

Olvasom, hallom, hogy a prefektúra, a rendőrség a romániai szélsőnacionalizmus szolgálatába állt.

Bizonyosan nem csupán én észlelem, hogy az utóbbi másfél-két évtizedben mennyire elszaporodtak a gyógyszertárak.

Kaptam egy küldeményt a világhálón a cárok fából épült nyaralójáról. A felvételek szépek, az egykori gazdák jó ízléséről tanúskodnak.

Hallom, hogy Litvániában egy százoldalas tankönyvbe foglalták a teendőket egy esetleges háború kitörésekor.