Jámbor Gyula

Kétnapos találkozó kezdődött tegnap Aradon a hagyományos Gyula–Arad Kézfogások rendezvény keretében.

Amikor hétfőn este az Aradi Kamaraszínház színpadáról elhangzott a kérdés, hogy Szabad-e bejönni ide betlehemmel?, a jórészt gyermekekből álló, szülei által elkísért közönség lelkesen kiáltotta: szabad!

Immáron hagyományszámba megy, hogy minden év decemberében megrendezzék a Regionális Honismereti Találkozót, amelynek keretében a régió helytörténészei egymást kölcsönösen informáló összejövetelen számolnak be utóbbi idõben végzett tevékenységükrõl, terveikrõl, javaslataikról, akár a közös munkát is elõrevetítõ elképzeléseikrõl.

Sarusi Mihály író, költő, újságíró, könyvtáros, matróz, „éhezőművész” (?) stb. – s amit, számomra kissé érthetetlen módon nem tesznek hozzá jellemzésekor: monográfus – hisz úgy kb. fél évszázada nem jelent meg az övéhez fogható helységmonográfia magyarul.

Európában nagyon sokan szorongva várták, mit határoz pénteken az Európai Unió belügyminisztereinek brüsszeli csúcstalálkozója.

November utolsó napján kezdődött és december 11-ig tart a franciaországi Le Bourget-ban, Párizs mellett megrendezett 21. klímakonferencia.

Napokig hirdettük, hogy Sarusi Mihály decembr 3-án, csütörtökön délután Arad vendége lesz, a Magyar Írószövetség és az Irodalmi Jelen folyóirat közös szervezésű irodalmi estjén.

A cím olvastán némelyeknek az a benyomása támadhat, hogy teljesen helytelen: dehogynem volt már nótaest. No de ilyen még nem: ezt a Kárpát-medencei Rendezvényszervező Egyesület hozta ide.

Kilin Sándor két nap múlva, november 30-án betölti 80. életévét.
Hogy miért, nem tudom – külsőre azért olyan nagyon nem hasonlítunk egymáshoz –, „terepen”, Arad megye különböző vidékein többször megkérdezték tőlem: „Ugye, maga Kilin Sándor?”

Ünnepek előtt állunk, jön Szent András és december elseje, az ország nemzeti ünnepe. Szent András, a tizenkét apostol egyike Románia patrónusa, ezért döntött úgy a parlament 2012-ben, hogy megérdemel egy munkaszüneti napot. (András egyéként Skócia, Spanyolország, Görögország, Oroszország, no meg Szicília, és számos város védőszentje is.)

A sajtószabadságról ugyan többnyire a sajtó napja alkalmából szoktak értekezni – az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése május 3-át nyilvánította a Nemzetközi sajtószabadság napjává, több országban a „saját” sajtószabadságot más napokon ünneplik.

Vasárnap este az Aradi Ioan Slavici Klasszikus Színház nagytermében a néhány hete fennállásának 121. évébe lépett Pécsi Nemzeti Színház előadása zárta a Klasszikusszínház-fesztivál. 13 előadásán a hazai színházak „krémje” hozott el egy-egy darabot, amelyek közül az utolsó kettő, szombaton és vasárnap magyar nyelvű volt.

Laár Andrást a nem magyarországi tévénéző alighanem a L’art pour l’art Társulat Besenyő Pistájaként ismeri, s hogy humorista, méghozzá nem is akármilyen, azt tudja, hisz láthatta – de hogy egyúttal költő, zeneszerző, színész, dalszövegíró, no meg buddhista pap (erről papírja van, sőt, tanított is buddhista filozófiát), azt bizonyára kevesebben.

Szokás mondani, hogy minden csoda három napig tart – ezúttal azonban nem jött be a bölcselkedés: Európában nagyobb a pánik, mint egy jó héttel ezelőtt, a borzalmas párizsi terrortámadások után.

A héten ún. technokrata – magyar kifejezéssel: szakértői – kormányt iktatott be a hazai parlament.