Románia pillanatnyilag nemzetközi sikerű sportolóinak szánja a legnagyobb szerepet az ország idegenforgalmának népszerűsítésében. Mostantól a „turisztikai nagykövet” tisztjét, a tavalyiak mellett, három sportoló, egy előadóművész és egy tudós tölti be.
Ma már Romániában 474 ezer KKV-nál tartunk. Mielőtt szörnyülködni kezdenének, hallgassák csak meg: Európában ezer lakosra átlag 42 ilyen vállalkozás jut, Romániában pedig mindössze 23-24.
Mielőtt rákérdezné a kedves olvasó a címre, hogy hol mennek ilyen jól a dolgok, eláruljuk: Arad városról van szó, s az információkat a polgármesternek a tegnapi rendkívüli tanácsülésen elhangzott jelentéséből idéztük.
Miután tavaly nagyon jó ütemben haladt az aradi strandra vezető gyaloghíd építése, többen azt kérdezték a szerkesztőségtől: megállt a tudomány, hogy több mint fél éve semmi se mozog?
A Konzervatív Párt – mondta Arad megyei elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján – következetesen ellenzi az Arad, Európa Kulturális Fővárosa 2021 akció előkészületeit, attól tartva, hogy az erre szánt pénzeket más célokra használják fel.
Hallom a rádióban, olvasom a hírügynökségi jelentésekben, hogy tegnaptól, azaz július elsejétől Magyarországon akár ötmillió forinttal büntethetik azt a polgárt, vállalakozót, aki telkén, földjén nem irtja a parlagfüvet.
Végzésük hatvanadik találkozójára jöttek össze szombaton a Jelen Ház nyárikertjében az aradi Magyar Pedagógiai Leányiskola, azaz tanítóképző 1954-ben végzett növendékei.
Eredeti módszert találtak ki a GAIA programban dolgozó önkéntes fiatalok az Aradon lebonyolított programjaik ismertetésére: a Városháza előtt felállított pannókon mutatták be az akcióik során – nevelő célzatú projektek, interkulturális estek, várostakarítás stb. – készített fényképeket.
Amíg fel nem öltötték hímzett, hosszú, kék talárjukat, egyszerű turistáknak tűntek, olyanoknak, akiket elég gyakran látni Aradon, a Szabadság-szobor környékén.
A Tartós energia európai napjai – Az energia napjai elnevezésű európai rendezvény hozzánk is eljutott, tegnap a Városháza dísztermében olyan rendezvényt tartottak, amelyen a kérdéskör egyik aradi vetületét tárgyalták.
A Fehér-Körös völgyi emberek arról panaszkodnak, hogy nem tudnak pályázni európai uniós alapokra, mert, a földterületek betáblázása körüli gondok miatt, nem tudják igazolni a földjük fölötti tulajdonjogot.