Álláspont

Ha egyszer megírnák Arad ipartörténetét, akkor abban mindenképpen helyet kellene szorítani a kisipari szövetkezeteknek is. Nem is kicsit! Egyrészt azért, mert közülük néhány sikeres vállalkozás átment állami tulajdonba, s belépett a város, sőt az ország nemzetközi tekintélyt szerző iparvállalatai közé.

Más-más az aktuális tanulsága a vasárnapi magyarországi választások eredményének az anyaországi, erdélyi magyar, romániai román, közép-kelet-európai és az összességében vett Európa polgárai és politikusai számára.

Elsöprő győzelmet aratott a Fidesz a vasárnapi országgyűlési választáson. Nemcsak hogy óhatatlan kormányzási erodálása ellenére megtartotta elsőségét, de ismét a kétharmados többség küszöbét súrolja. Orbán Viktor alakulata európai csúcsot állított be ezáltal, egymás után kétszeri abszolút többséget senkinek sem sikerült szereznie demokratikus választáson.

Gyakran összejövünk. Néhányan. Szívesen vagyunk együtt. Beszélgetünk… és… Igen, azt is merészeljük. Jólesik.

Belgium fővárosa, a viszonylag kicsiny Brüsszel, egyúttal a nagy Európai Unió fővárosa két, akár jelentősnek mondható esemény színhelye volt egyszerre a múlt hét végén.

Mélyreható energiareformot tervez Angela Merkel kancellár asszony, miután a minap mind a 16 szövetségi tartomány kormányfőjével konzultált Berlinben a gyökeres változásról. Németország azt tervezi, hogy 10 éven belül a regenerálható energia (nap- és szélenergia) fedezze a 82 milliós ország energiafogyasztásának 30%-t.

Azt hiszem, Románián kívül nincs a világon még egy olyan ország, amelynek legmagasabb tisztségviselői ne kommunikálnának egymással. Mifelénk még protokollárisan sem!

Tömbházunk előtt, meg másutt – az évszakhoz képest túl hamar – nyiladoznak az orgonák az év mai, 95. napján, ami Mars isten kedvesét, az Aperiré-nek (megnyitni) is hívott Venus istennőt juttatja eszembe.

Belvárosi lakótömböm nemrég volt kereken fél évszázados. Jómagam több mint huszonöt éve ide járok haza. Azt mondják a szakemberek, hogy matuzsálemi korú blokk, amelyben minden előfordulhat: megreped a támfal, beázik a legfelső emeleti lakás, csöpög az alagsori csatorna, kilyukad a fűtőtest, felpúposodik a parketta.

Meddig engedjük félrevezettetni magunkat? Mármint kik? Adyval mondom ki: “Mi, elnyomottak, összetörtek, / Magyarok és nem-magyarok”.

Nézem a tévében a híradót. Egyet szoktam, de ha lekésem, akkor keresek egy másik csatornát, ahol éppen az esti hírösszeállítást adják. A hírek tartalmában van némi különbség a közszolgálati és kereskedelmi adók között, a stílusban már kevésbé.

Vajon mi lesz Putyin következő lépése a Krím bekebelezése után? Milyen „ősi orosz földre” veti rá tekintetét?

1867-ig Alaszka is orosz föld volt, amíg magyar–román–amerikai buzdításra az orosz cár 7,2 millió dollárért eladta az értéktelennek tekintett óriási jeges területet.

Három-négy nappal a vasárnapi magyarországi választások előtt ma még nehéz lenne előre jelezni, vagy megjósolni, hogy az anyaországi szavazati joghoz jutott erdélyi kettős állampolgárok milyen arányban szavaznak Orbán Viktorra és a Fideszre, van-e valamilyen népszerűsége az elcsatolt román területeken a szélsőjobbos Jobbiknak, mennyit veszített népszerűségéből Romániában a magyar baloldal azért, mert, bár később fél szájjal bocsánatot kért, annak idején ellenezte a kettős állampolgárság megadását.

Villamosra váratnám, sötétedés utáni órákban, az aradi helyi közszállítási vállalat igazgatóját, aki most éppen egy hölgy.

Éppen három hete, váratlanul, telefonon jelentkezett az egyik barátom, egyetemi évfolyamtársam. A 60 éves találkozónk iránt érdeklődött. Panaszkodott! A szívére.