Jámbor Gyula

A nőnap előestéjén, március 7-e esőre hajló, sőt esős késő délutánján a Jelen Ház nagytermében két aradi női író könyvének bemutatóját tartották.
A „nő(i) író” megfogalmazással kapcsolatban e sorok írójának némi fenntartásai vannak. Az írás nem nemfüggő (bár gyakran „kilóg” belőle, hogy szerzője melyik nemhez tartozik): egy írás vagy jó, vagy nem. De mégis.

Hogy a Búsuló Arad (a címből kiindulva) hogyan lehet örömünnep, talán némi magyarázatra szorul.
Most búsulunk, vagy örömünnepet ülünk?
***
Újból megnyitották Aradon a kibővített Képtárat és a Búsuló Araddal kiegészített Ereklyemúzeumot.

Az utóbbi időkben nagyon sokszor szerepel a sajtóban is az ún. mesterséges intelligencia fogalma.
Talán nem tévedünk nagyot, mondván: sokat hallunk, beszélünk róla, de nagyon kevesen tudjuk, mi is tulajdonképpen, és hogyan működik. Sokan az emberi elme egyik pillanatnyi (pozitív) csúcsteljesítményének, sokan vadhajtásnak, az emberiségre katasztrófát hozó találmánynak tartják. (Zárójelben: emlékezzünk a XVIII–XIX. századi iparosodó Anglia gépromboló – luddita – mozgalmára.)

Holnap este hétkor az aradi Arta moziban ismét levetítik a Koltai Lajos rendezte, 2023-ban jegyzett, valamivel több mint kétórás filmet, amelyet a világ legrangosabbnak mondott díjára, az Oscarra jelöltek.

Február 2-án, pénteken 18 órakor a Jelen Ház (kis híján teljesen megtelt) nagytermében Balta János, a Nyugati Jelen munkatársának Embersorsok c., az Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában tavaly év végén megjelent kötete bemutatására került sor.

A Végítélet órája, amelynek hipotetikus (feltételezett) mutatói a hátralévő perceket és másodperceket ütik, mindössze 90 másodperccel éjfél előtt maradt. (ma.hu)

Rendszeres rádióhallgatóként valahogy nem figyeltem fel rá, hogy elhunyt Grétsy László. Bár biztosan bemondták, ha nem, az örök blamázs volna a rádió számára, amelyben számtalanszor megjelent.

2024. január 21-én a téli időszámítás estébe nyúló délutánján  Aradon, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád dísztermében kimondatott: az Aradi Kölcsey Egyesület 2024-es díjának kitüntetettje az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium.

E cikk ötlete életem párjának év eleji akciójából származik. Nekiállt (lefogadom: nem egyedüliként) rendet teremteni, takarítani a túlzsúfolt szekrényekben, kidobni sok tucat kilónyi (amúgy még jó állapotú, használható, de már régóta nem használt, megunt) alsóneműt, zoknit, pulóvert stb.

Kevés megfoghatatlanabb fogalma van, ha van a nyelvnek a boldogságnál.

Egy gyógyíthatatlannak tűnő betegnek bizonyára a kilábalás lenne az igazi boldogság.

Egy ifjú – vagy akár idősebb – szerelmesnek, ha érzelmei viszonzásra találnának.

Amióta az eszünket tudjuk, mindig volt új esztendő, bár nem tudjuk biztosan, mióta tudjuk az eszünket.

Földünk és az anyatermészet, nagyon úgy tűnik, nálunknál, a homo sapiensnél, de még az egyéb homóknál is sokkal régibb.

Ha valaki nagy bátorságú színháztörténész összeállítaná a világ top 10-es drámáinak rangsorát, abban W. Shakespeare (1564–1616) angol drámaíró Hamletje minden bizonnyal szerepelne.

Hihetetlenül erős és mégis könnyű anyagot készítettek a Connecticuti Egyetem kutatói. Azt állítják, hogy az adott sűrűség mellett az új anyag az eddigi legerősebb – az erős és könnyű anyagokkal jobb orvosi eszközöket, gyorsabb és biztonságosabb autók, repülőgépek készíthetők, az elektromos járművek hatótávolsága is növelhető – olvastuk a hvg.hu-n.

Alulírott, olykor színházi beszámolóra vetemedve igyekszik elfogulatlan lenni.
Ha azonban kedvelt színésze, még inkább kedvenc, nagyra becsült írója szerepel „terítéken”, alighanem elfogult.
Ezúttal elfogultságra van oka.

Vasárnap, december 10-én délután végignéztem az idei Nobel-díj kiosztásának ceremóniáját. Nem kis szerepet játszott benne, hogy a tudományos világ legrangosabbnak számító díját két magyar származású, hovatartozását, anyanyelvét meg nem tagadó, sőt arra büszkén hivatkozó, immár világhírű tudós (ezren sincsenek a világon a díjazottak között) is átvehette a svéd királytól.