Riport

A megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóságok is noszogatják a polgármesteri hivatalokat, hogy az uniós előírásokat betartva, nyissák meg a korábban bezárt állatpiacokat, vagy működtessék tovább a meglévőket.

Néhány évvel ezelőtt a mozgássérültek szövetsége kampány keretében próbálta rávenni a közintézményeket, hogy oldják meg az akadálymentesítést, vagyis kerekes kocsin közlekedő mozgássérültek is bejuthassanak. Hogy ebből mi valósult meg, utánanéztünk régiónkban.

Cupşa Emil igazgató úr biztatóan fogalmazott.

Járhattak nehéz, komor idők, de az iskolaévek nem lehettek szürkék. Volt egy mondás a tanári szobában, egy kapaszkodó.

Mintha nem tudnánk, mi folyik az országban, éltük a magunk „szűk”, de “mindent jelentő” világát az iskolában.

A Schön Istvánnal szemben támasztott igények ma is könnyen értelmezhetőek. Az új idők szellemének megfelelő, egyértelmű iskolavezetést, a „klerikális” befolyás visszaszorítását várták tőle.

Soha nem tudnám az egyházi iskolák szekularizációját megértéssel fogadni; a proletár diktatúra térhódítására csak nagyon rossz szájízzel gondolhatok vissza.

Pár évvel ezelőtt régiónk nagyvárosai agglomerációs övezetek kialakításáról álmodoztak, merész bővítési terveket szőttek. Mai riportunkban utánanéztünk, mi valósult meg ezekből.

A polgáriasodás csúcsidőszakai voltak ezek az évek. A gazdasági élet és a kereskedelem hullámtaraját meglovagoló vállalkozók pedig felismerték a lehetőséget: a vendéglátóipar jól jövedelmezhet.

A tapasztalatok szerint a külföldieknek továbbra is megéri, mert töretlen kedvvel vásárolják fel régiónkban a termőföldeket, elsősorban a rendkívül alacsony árak miatt. Mai riportunkban utánanéztünk, mi a helyzet régiónkban.

Pankotán született, Münchenben hunyt el. Ott helyezték örök nyugalomra. Írok róla, mert május 10. halálának 30 éves évfordulója. Írok azért is, mert eddig még nem kapott helyet az aradi magyar gimnázium jeles tanárainak pantheonjában. Kimaradt Arad megye neves szülötteinek seregszemléjéből is.

Mihály király 1944. augusztus 23-án kellő politikai és katonai előkészítés után a II. világháború menetét is érintő lépésre szánta el magát. Románia átállása az ország háború utáni sorsát döntő módon befolyásolta.

„Teher alatt nőnek a pálmák…” Igaz lehet, mert terhes években épült, gyarapodott a Kálvin János utcai iskola, formálódott annak szellemisége. A hírhedt Angelescu-törvény (1924) cikkelyeinek, s még inkább annak máig kísértő szellemiségének súlya alatt kellett Erdélyben talpon maradnia egy magyar iskolának. Az állami középiskolákban a húszas évek közepére a magyar nyelvű oktatás lényegében megszűnt.

A Maros mentén, 1940 első felében még nem dördültek el a fegyverek, de a hangulat több volt, mint puskaporos. A Szovjetunió az 1939. évi Molotov–Ribbentrop-paktumban rögzítettek értelmében, június 26-án jegyzékben szólította fel Romániát a besszarábiai és bukovinai területek átadására. A szovjet kötelékek két nap múlva, június 28-án hajnalban átlépték a román határt.

(…) A 642. számú telekjegyzőkönyvben A+9 sor 769/5–9. szám alatt felvett épületét 1923. május 26-án az aradi római katolikus egyházközség „további rendelkezésig, illetve visszavonásig az aradi róm. kath. főgimnázium elhelyezésére engedte át” (…)