Álláspont

Jó irányba megyünk, nyilatkozta a sajtónak megszokott optimizmusával szombaton Emil Boc kormányfő Kolozsváron, egy munkatelep meglátogatása során.

Tessék belegondolni, anno, nem is olyan rég egy híres olimpiai atléta összegyűjtötte a barátait, szurkolókat és riportereket a luxusvillájába, hogy ünnepeljék a kiemelkedő eredményeit:

Minden vég egyúttal kezdet – így van az Európai Unió Tanácsa soros elnökségével is, amely tegnaptól, július elsejétől Magyarország helyett Lengyelországé.

Az Agerpres hírügynökség hozta a közvélemény tudomására, hogy az 1990 után halálra ítélt első romániai rabot 2011. június 29-én, 20 évi büntetés letöltése után szabadon bocsátották. A Iaşi megyei elítélt szerdán elhagyta a botoşani-i börtönt, és szabad emberként új életet kezdhet.

Régóta érezzük már, hogy állami vezetőink és politikusaink többsége nem abban a Romániában él, amelyben mi, egyszerű polgárok.

Funeriu miniszter a minap a parlamentben, miközben azt magyarázta a szenátoroknak, hogy ő – a szenátorokkal ellentétben – nem engedheti meg magának, hogy kioktasson másokat, azt találta mondani, hogy „a DEX (a román nyelv értelmező szótára – szerk. megj.) szerint a román nyelvben a „coleg” semleges nemű főnév, semmiképpen sem nőnemű”.

Se ló, se szamár.

Számos nyomós érv szól Temesvár jelölése mellett az Európa kulturális fővárosa cím elhódításáért induló hazai versengésben. Ha nagyon erőltetjük, ide tartozik kollegánk által igen találóan fogalmazott „futballőrület” is.

A hét közepén nagy tam-tammal, sok politikussal felavatták a főváros és egyben Románia első elektromosautó-töltő állomását: mostantól ténylegesen is beszélhetünk a villamos gépkocsi hazai karrierjének kezdetéről.

A türelmi zóna olyan, pontosan meghatározott övezet. Ahol a kurvák békében, rendőri zaklatástól mentesen gyakorolhatják hivatásukat.

Évek óta elég gyakran utazom Gyorokra villamossal, de bevallom jegyellenőrrel eddig talán két-három alkalommal találkoztam. Rendszerint Mikelakán szállnak fel a cerberusok, s igen hamar „végeznek” a villamoskocsi gyér utazóközönségével.

Mintha átok ülne a hazai politikai életen. Nem elég, hogy hosszú, éles és mindeddig meddő, de könnyen a kormány bukásához vezethető vita zajlik minden nap és minden hullámhosszon az ország területi átszervezéséről, most egy újabb csontot is bedobott az államelnök, aki szerdán este az egyik tévéállomáson kijelentette: Mihály király 1947. december 30-i lemondása a nemzet elárulása volt.

Sokat lehet hallani, tévékben látni, de olvasni is Románia közigazgatási újrafelosztásáról. A hangoztatott, mondvacsinált ok az európai unióból „kapott” pénzekhez való hozzájutás.

Várunk hétfőig, amikor sok mindent megtudhatunk majd államfőnk parlamenti üzenetéből, olyasmit is, amit most még maga az államfő sem tud, vagy akar, hisz ő sem mindenható, ahogy eddig gondolta.

A két világháború közötti Erdélyben a ’30-as évek második felében terjedtek el a sajtóperek. Az abszolút csúcs Szász Endre, a kolozsvári Keleti Újság főszerkesztőjének a nevéhez fűződik.