Jámbor Gyula

Ma délben egy magyar rendszámú autóból kísérői tolószékbe ültettek egy elegáns öregurat, aki az aradi Szabadság-szobor talapzatára nemzetiszínű szalaggal átkötött, Aesculap fotóklub feliratú koszorút helyezett el, és botjára támaszkodva hosszan elidőzött a 13 vértanú emlékműve előtt.

A portugál válság és Líbia uralta az európai uniós állam- és kormányfőinek csütörtök–pénteki brüsszeli csúcstalálkozóját.

Miközben a hazai sajtó a legújabb korrupciós botrányoktól hangos, az AFP hírügynökség a kelet-európai orvosok, az egészségügyi személyzet exodusáról cikkezik. S hogy nem vagyunk egyedül a bajban, távolról sem vigasztaló.

Meghitt ünnepségen köszöntötték ma délben a Jelen kávézójában a Nyugati Jelen munkatársai Bege Magdolna főszerkesztőt egy szép kerek évfordulójú születésnap alkalmából.

Csibi Barna engedélyt kért és kapott a Csíkszeredai Polgármesteri Hivataltól egy olyan március 15-i rendezvényre, melynek célja „felhívni a csíkszeredai lakosság figyelmét az 1848–1849-es eseményekre”.

Amikor Selye János „felfedezte” a stresszt, meg sem fordulhatott a fejében, hogy valaha atomerőműveket vetnek majd alá stressztesztnek.

Az utóbbi napok, hetek történései ismét előtérbe hozták az autonómia kérdését. Márpedig ez amolyan vörös posztó, amelynek hallatán felhördül a hazai politikai osztály.

Egyik este Arad színház előtti villamosmegállójába érve a kalauz eloltotta szerelvényének fényszóróját, s ezáltal a gyér fényben is olvashatóvá vált (merthogy a lámpa nem vakította el a várakozók szemét) a szerelvény első ablakába kitett, a villamosvonal számát feltüntető megvilágítatlan tábla.

A forradalmak sorsfordulót jelentenek egy nemzet, egy ország életében – a végül is elbukott 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc is máig kiható változásokat hozott a magyarság számára.

Mostantól Zuckerberget mi, magyarok a szívünkbe zárhatjuk, ha már pulikölyköt vásárolt magának. A puli köztudottan (a kuvasszal és a komondorral együtt) echte magyar „találmány”, talán honfoglaló őseinkkel jött anno a Kárpát-medencébe, magyar fajtaként van bejegyezve, senki nem vitathatja el tőlünk.

Rendhagyó módon kezdődött ma délután az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a társszervező, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete által rendezett megemlékezés:

Hogy a hazai politikusoknak nem jó a renoméjuk, azt eddig is tudtuk. Hogy a politikában való részvételt nagyon sok átlagpolgár csupán az egyéni érvényesülés, nem a nép és a haza mindenek fölötti szolgálata eszközének tekinti, az sem hat újdonságként. Egy minapi közvélemény-kutatás eredményei csak megerősítik ezt a közfelfogást.

Egy hazai tévéállomás, ironikusan, rendszeresen bejelenti, hogy „x nap van
hátra a válságból”, utalva arra, hogy a miniszterelnök több ízben kijelentette:
az ország az idei első negyedév, azaz március végén „hivatalosan” is kilép a recesszióból.

Ki ne ismerné – nemcsak itthon, Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében, sőt azon is túl – Böjte Csaba atya ferences szerzetes nevét?

A politikában nincs „soha” (ha mégis, az ritka kivétel), és „örökké” sincs.