Chirmiciu András

Ünnepélyes körülmények között felavatták a Károlyi Béla tiszteletére készített emléktáblát a dévai sportiskolában. A táblát a 2024. őszén elhunyt legendás edző felesége, Márta leplezte le.
Déva idén nagy figyelmet fordít az 50 évvel ezelőtt elindított tornasikerek évfordulójának, így április végén nagyméretű gálát szervezett az egykori tornászlányok tiszteletére, melyek a Károlyi házaspár nevéhez fűződnek, a dévai sportiskola is nekik köszönhető.

Oroszország és Ukrajna elfogadta az Egyesült Államok javasolta háromnapos – május 9–11. – tűzszünetet. A május 9-i moszkvai parádé, a Vörös téri felvonulás Oroszország legnagyobb erődemonstrációja, valóságos katonai izomfitogtatás szokott lenni. Most viszont feltűnően szerény volt, a parádé csak háromnegyed órát tartott a szokásos két óra helyett, s az oroszok semmilyen haditechnikát sem vonultattak fel. (Lehet, hogy az ukrán drónoktól való félelem miatt?!)

Történelmi jelentőségű korszak záródott le szombaton az új Országgyűlés megalakulásával. Orbán Viktor, a rendszerváltás utáni magyar politika távolról legjelentősebb személyisége, az első szabad választás óta eltelt 36 évből 20-ban (zsinórban 16-ban) volt az ország kormányfője, hosszabb ideig, mint az összes többi együttvéve! Sőt, az egész magyar történelem leghosszabb ideig tisztségben lévő miniszterelnöke, megelőzve gróf Tisza Kálmánt, aki 1875 és 1890 között megszakítás nélkül töltötte be a kormányfői tisztséget. Az új országgyűlésnek viszont nem tagja, mandátumáról ugyanis lemondott.

Az erdélyi magyarság jelentősen hozzájárult a romániai női torna sikereihez. A Károlyi házaspár indította el a világsiker-sorozatot, a dévai iskolát is ők alapították. Az aradi magyar–német vegyes családból származó Eberle Gertúd Emília is világbajnoki címet szerzett 1979-ben, és ezüstöt az 1980-as olimpián. Ő is a híres dévai sportiskola növendéke, ő is hozzájárult annak hírnevéhez, s a minapi gálára is eljött Amerikából.

Beregszászon találkozna Magyar Péter Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A leendő magyar kormányfő javaslata a két ország közötti megromlott kapcsolatok rendezését, valamint a kárpátaljai magyarok anyanyelv használati jogainak a visszaállítását célozza. Korábban Robert Fico szlovák kormányfővel egyeztetett telefonon a felvidéki magyarok jogairól, azok tiszteletbetartását nevezte meg a magyar–szlovák kapcsolatok alapfeltételének.

Széll Lőrincz eddigi alprefektust nevezte ki Hunyad megye új prefektusának a kormány, miután a PSD-s Constantin Fulga lemondott tisztségéről.
Széll Lőrincz Hunyad megye harmadik magyar prefektusa a rendszerváltás óta, Dézsi Attila és Dezméri István után. Ünnepélyes beiktatóján az új prefektus hangsúlyozta, hogy legfontosabb feladatának a lakosság érdekeinek szolgáló, átlátható adminisztráció megerősítését tartja.

Politikai válságot indított el a PSD miután megvonta a támogatást a Bolojan-kormánytól, és miniszterei lemondtak tisztségükről. A szocdemek lényegében már hónapok óta szembeszálltak Bolojannal, a kormányfő elleni kirohanásaik egyre durvábbak és egyre gyakoribbak voltak. Az AUR-ral közös bizalmatlansági indítvány meglepetésnek számít, mivel a PSD korábban elutasított bármilyen együttműködést velük.

Kétnapos nagy rendezvénnyel ünnepelték meg szerdán és csütörtökön a romániai női torna 50 évét. 1976 nyarán, a montreali olimpián Károlyi Béla tanítványa, Nadia Comăneci történelmet írt, amikor megkapta az első tízest. Azt tekintik a román női torna „születési bizonyítványának”, Románia akkor szerezte első olimpiai aranyérmét. Azóta a román női torna rengeteg olimpiai-, világ- és európai bajnokot termelt ki, Déva pedig a torna révén szerzett nemzetközi hírnevet, a tornászlányok ugyanis 1978 óta Déván készülnek fel.

Ki ne emlékezne? Legalábbis az idősebbek közül. 1984-ben egy zágoni székely leány történelmet írt a távoli Los Angelesben, amikor a nyári olimpián négy aranyérmet szerzett, többet, mint amit korábban vagy később bármely romániai tornásznő elért. Nadia Comăneci ugyan öt olimpiai aranyat szerzett, de két alkalommal, 1976-ban és 1980-ban, Szabó Katalin viszont egy olimpián szerzett négyet! Ezen kívül két világbajnoki címet is, 1983-ban Budapesten és 1987-ben Rotterdamban. A dévai tornászgálán beszélgettünk el a több mint harminc éve Franciaországban élő tornalegendával.

EU-s projekt révén hasznosítják az üresen álló dévai közigazgatási palota épületének egy részlegét, a dévai önkormányzat ugyanis a minap aláírta az erről szóló szerződést a temesvári regionális fejlesztési ügynökséggel.
Az 1996-ban elkezdett és 2012 óta strukturálisan készen álló városközponti behemót üresen áll, az épületet sosem használták, noha rengeteg pénzt emésztett fel az évek folyamán.

Az USA – és Izrael – megtámadta Iránt. Trump elnök egyoldalú lépésével – nem értesítette az amerikai kongresszust, sem az ENSZ-t – azonban az USA nem egy országot, hanem egy világrendet támadott meg. Azt a világrendet, amely úgy szólt, hogy a nemzetközi kapcsolatok alapja az országok szuverenitása, s hogy egy ország a másikat csak az ENSZ biztonsági tanácsának felhatalmazással támadhatja meg, olyan alapos indokkal, mint hogy az egyik közvetlenül veszélyezteti a másikat, vagy emberisség elleni bűncselekményeket követ el.

Rendszerváltást ígér Magyar Péter a vasárnapi választási győzelme után, melyben a két éve üstökösszerűen felemelkedő TISZA kétharmados többséget szerzett.
Magyar Péter lényegében már eddig is rendszerváltást hajtott végre, a TISZA lemosta a pályáról a korábbi ellenzéket, a történelem süllyesztőjébe küldte az egykori állampártot és a DK-t, majd megsemmisítő csapást mért a Fideszre.

Elsöprő győzelmet aratott a TISZA a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Magyar Péter és az alig két évvel ezelőtt elindított pártja minden idők legnagyobb arányú győzelmét érte el. Korábban ekkora sikert egyetlen párt sem ért el az anyaországban.

Trump elnök erősen fontolgatja, hogy az USA kilépjen a NATO-ból. „Sosem voltam oda a NATO-ért. Mindig tudtam, hogy papírtigris, és amúgy Putyin is tudja” – nyilatkozta az elnök a sajtónak.
A NATO európai tagjai mindig is vörös posztó voltak Trump szemében. Eleinte jogosan, mivel az európaiak túl keveset fordítottak saját védelmükre, a költségek oroszlánrészét az USA-ra hárítva. Ezzel nemcsak Trump elégedetlen, hanem demokrata elődjei is, Obama és Biden szintén arra szólította fel a gazdag európaiakat, hogy vállaljanak nagyobb részt a NATO működési költségeiből.

Irán gyors összeomlása helyett úgy tűnik, hogy az USA elszámította magát, és komoly háborúba sodródott. Egy hónappal a háború elindítása után az amerikaiak célkitűzései – az iráni rendszerváltás és a dúsított uránkészletek megsemmisítése – nem teljesültek, viszont további problémák keletkeztek. Mint például a Hormuz-szoros irániak általi lezárása és az ebből fakadó olajválság, amely akár gazdasági világválságot is okozhat, illetve az egyre jelentősebb feszültségek a közel-keleti szövetségesekkel, ami komoly geopolitikai következményekkel járhat.