Álláspont

Lényegében befejeződött a kenyérgabona betakarítása – az idei termés jó volt, lesz bőven „élés”, ráadásul, ha igaz, szeptember elsejétől olcsóbb is, mint eddig. A kormány ugyanis eleget tesz egyik választási ígéretének, és 24 százalékról kilencre csökkenti a kenyér áfáját.

Hivatalosan a régiósítási projektet hibernálták. 2014-ig. Oka is van, mondják: az Alkotmánybíróság döntése, miszerint a népszavazási részvételi küszöb csökkentése csak egy évvel a törvény életbe lépése után alkalmazható.

Az államelnök Aradon járt és kritizált. Inkompetensnek nevezte a kormányt, mert az Arad–Nagylak autópálya-építés stagnál.

A kritika jogos.

Üzemanyagtolvaj-banda szervezése miatt ismét előzetes letartóztatásba került Gabriel Bivolaru volt PSD-s képviselő.

Amióta olykor nagyhalak is kerülnek a rendfenntartó erők és igazságszolgáltatás elé, egyre gyakrabban merül fel a polgárban a gyanú, hogy a szent korrupcióellenes háló lyukain éppen a legérintettebbek esnek ki, a halászok nem is igazi halászok, csak politikai szemfényvesztők.

Miközben e kánikulai napokban az ország első számú méltóságai (az államfő, a kormányfő, a szenátus elnöke és egyéb főmuftik) törvényes nyári szabadságuk örömeit élvezik, ki hazai, ki messzi tájak tengerének vizében, az állam és a politika gépezete ugyanúgy működik, mintha jelen lennének, nem érezzük hiányukat.

Mégsem került nyilvánosságra a 2003-ban kötött híres Bechtel-szerződés, mivel Dan Şova, a „nagy projektek” minisztere nem találja annak eredetijét! A nagy titok-feltárás során ugyanis csak a 2005 után keletkezett kiegészítő részleteket hozta nyilvánosságra, az eredeti szerződés, a Năstase-kormány „mesterműve” viszont eltűnt!

Szabadságra ment a kormány, miniszterelnököstül, amit néhány ellenzéki politikus természetesen rossz néven vett – mert, ugye, miért éppen most, a hazai vasút áruszállító cége (CFRM) privatizálásának nehéz pillanataiban?

Inkább udvarház – kúria. Ma már csaknem teljesen romokban, az enyészet porladó szobraként. Soha nem volt fényes élete. Amíg voltak tulajdonosai, petróleumlámpával világítottak. Ügyesség kellett az egyetlen fürdőszoba kialakításához. Volt nagy szalon, teniszpálya és jégverem.

Harminc-negyven éve könnyű dolga volt annak, aki, mondjuk Aradon vagy Temesváron, külföldi turistát akart látni: a nyugatit felismerte kocsijáról, másfajta öltözékéről, a keletit, főleg szerbet arról, hogy ölszámra cipelte az üveghalat.

35 kommunista hóhért azonosított a kommunizmus bűntetteit vizsgáló intézet, s néhányukat be is perelte rendkívül súlyos embergyilkosság miatt. Valamennyien idősek, hátborzongató gaztetteik még 1945 és 1964 között történtek.

Az elmúlt hét végén, miközben Magyarország Viktora végleg kizavarta anyaországunkból a Nemzetközi Valutaalap bürokratáit, hogy ne kössék meg a kezét, önálló gazdaságpolitikát folytathasson, Románia Victora nyári szabadsága előtt még a szombat–vasárnapját is feláldozta azért, hogy félig térden újabb kölcsönért könyörögjön, s jóváhagyást csikarjon ki egy újabb költségvetési kiigazítás részleteire.

Nem új a téma, de újra és újra érdemes kitérni, felhívni rá a figyelmet.

Hétfőn, július 29-én kerek egy esztendő telt el azóta, hogy a balliberális szövetség népszavazásra vitte Băsescu elnök elzavarásának ügyét, amit a hazai jobboldalinak nevezett politikai erők, és ügyes lobbijuk alapján maga a Nyugat is valamiféle rózsaszínű államcsínyként érzékelt.

Jóllehet mindkét fél
hangsúlyozza a nemzeti összefogás jelentőségét, egyik sem gyakorolja igazából.
Tusványoson elmaradt a Fidesz–RMDSZ párbeszéd.