Chirmiciu András

Nincs mit kendőzni, az előző kormányzások (szerk. megj.: úgy 2020-tól, a Covid-időszaktól kezdődően) a csőd szélére taszították az országot. A helyzet annyira súlyos, hogy immár elkerülhetetlen a reform, bármennyire is fájdalmasnak ígérkezik. A négypárti Bolojan-kormány már meghozott két reformcsomagot, és alighanem mások is következnek, akár durvábbak is.

Nagyméretű fejlesztési programot indított el az Apaprod Hunyad megyei vízszolgáltató vállalat, amely jóformán az egész megyére kiterjed, kivéve a Zsil-völgyét és Szászváros vidékét. A 2027 végéig zajló, uniós finanszírozású projekt elsődleges célja az ivóvíz minőségének javítása tisztítás révén és a használt vizek hatékonyabb összegyűjtése és kezelése – hangsúlyozza Dorin Gligor, az Apaprod igazgatója.

Ötvennapos ultimátumot adott Donald Trump amerikai elnök hétfőn Oroszországnak gyilkoló-gépezete leállítására. Trump frusztrációja hetek óta csak növekszik, mert Putyin elutasította az összes amerikai békekezdeményezést.

Cseke Attila fejlesztési miniszter pénteken átadta a Szent Anna-program keretében megépített huszonhetedik bölcsödét Déva önkormányzatának. A bölcsödét az RMDSZ révén 2021-ben indított kormányprogram részeként építették meg a nullától, 27 millió lejes költséggel, melyet teljes egészében a szaktárca biztosított. A program az egyetlen, melynek finanszírozása 100%-ban biztosított az országos helyreállítási alap (PNRR) keretében, hangsúlyozta látogatása alkalmával a miniszter.

Trump kemény üzenetet küldött Putyinnak. Tavaly egy zártkörű adománygyűjtő rendezvényen arról beszélt, hogy első elnöksége idején megfenyegette Vlagyimir Putyint, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. A CNN-nek eljuttatott hangfelvételen Trump azt állítja, ha ő lett volna hivatalban 2022-ben, Oroszország soha nem indít háborút Ukrajna ellen. „Megmondtam Putyinnak: ha bevonulsz Ukrajnába, sz*rrá bombázom Moszkvát. Azt válaszolta, nem hiszi el. Én csak annyit mondtam: nincs más választásom”. 

Felelősségvállalással fogadtatta el a Bolojan-kormány a parlamentben az első reformcsomagot, amely komoly megszorításokat tartalmaz. Nagyvárad egykori polgármestere lefaragja a közkiadásokat, befagyasztja a közbéreket és nyugdíjakat, áfát, illetve adókat és illetékeket emel meg. Az új kormány kényszerpályán halad.

Irán külügyminisztere lázasan kilincselt Moszkvában orosz segítségért az izraeli és amerikai csapások kivédésére, a Kreml viszont az égvilágon semmilyen segítséget nem tudott nyújtani. Annak ellenére, hogy Irán az oroszok egyik legjelentősebb fegyverszállítója, a Sahéd drónok nélkül az oroszok leszerepeltek volna Ukrajnában.

Rátoni Csaba dévai lelkipásztort tavaly szeptember 14-én választották meg a Hunyadi Református Egyházmegye esperesének és október elsejétől vette át a tisztséget. Ünnepélyes beiktatására október 31-én, a reformáció napján került sor. Akkor tette le az esküt az egyházmegye megválasztott vezetőivel együtt.

Országos tüntetések indultak el, miután a Bolojan-kormány sürgősségi rendelettel lefaragta a közalkalmazottak úgynevezett „veszélyességi pótlékát”. A szakszervezetek is morognak, és megkérdőjelezik a reformok szükségességét, a kormány ugyanis egyéb területeken is hasonló nadrágszíj-megszorításra készül.

Oroszország idővel csökkenti katonai kiadásait, jelentette be Putyin, nem sokkal azután, hogy a NATO-tagországok elfogadták Trump követelését, és védelmi kiadásaik növelésére vállaltak írásos kötelezettséget.

Első látásra az ellentét meglepőnek tűnhet, de tekintettel az óriási különbségekre nem az. Oroszország 50 milliárd dollárról 140 milliárdra emelte hadi kiadásait 2021 és 2024 között, idén pedig tovább növeli.

Nehézsúlyú játékos jelent meg az utóbbi években Afrikában, amely alapjaiban írja át a kontinens viszonyait. Míg Európa (és általában a Nyugat) inkább malomkőnek és problémák kiapadhatatlan forrásának tekinti Afrikát, Kína lehetőségnek tekinti a fekete kontinenst, és egyre nagyobb mértékben veti meg lábát a térségben. De korántsem politikai vagy katonai eszközökkel, s még kevésbé ideológiai rögeszmékkel, hanem gazdasági beruházásokkal.

Jelentősen megnövelik védelmi kiadásaikat a NATO európai tagországai: a minapi hollandiai csúcson a szövetség elfogadta az 5%-os célkitűzést, amelyet tíz éven belül, 2035-re kell teljesíteni. Komoly szemléletváltozás, miután a legtöbb ország vonakodott 2%-ra emelni védelmi kiadásait 2024-ig, amit még a 2014-es csúcson fogadtak el.

Gyors meghallgatások után a parlament kényelmes többséggel iktatta be az Ilie Bolojan vezette új kormányt. Már nem is nagyon volt indok időzúzásra, miután a koalíciós tárgyalások jóformán egy hónapig húzódtak el az államfőválasztás után, a négy pártot ugyanis nehéz volt közös nevezőre hozni. A kormányprogramról szóló koalíciós megállapodást csak hétfőn délelőtt írta alá a PSD, PNL, USR és az RMDSZ.

Oroszország presztízse újabb méretes pofont kapott, ezúttal közvetve, Izraeltől, miután június elsején Ukrajna mért rá közvetlen csapást. A pókháló hadműveletben az ukránok egyszerre 5 légi bázisra csaptak le drónokkal (a kárpátaljai Bródi Róbert irányította magyar „madárkáival”) mélyen Oroszország területén az orosz stratégiai bombázókra, közülük a legtávolabbi Szibériában, több, mint 4000 kilométerre az ukrán határtól fekszik.

Oprișa Melinda lett az RMDSZ helyi tanácsosa Déván, miután Péter Lajos lemondott a tisztségről. Az új tanácsos asszony az eskü lététele után vette át hivatalosan tanácsosi mandátumát, miután a dévai bíróság érvényesítette azt. Oprișa Melinda nem egyedül képviseli az RMDSZ-t a dévai városi tanácsban, Pogocsán Ferdinánd volt alpolgármester is mandátumot nyert a tavalyi helyhatósági választáson.