Álláspont

Politikai válságot indított el a PSD miután megvonta a támogatást a Bolojan-kormánytól, és miniszterei lemondtak tisztségükről. A szocdemek lényegében már hónapok óta szembeszálltak Bolojannal, a kormányfő elleni kirohanásaik egyre durvábbak és egyre gyakoribbak voltak. Az AUR-ral közös bizalmatlansági indítvány meglepetésnek számít, mivel a PSD korábban elutasított bármilyen együttműködést velük.

Szaporodnak az olvasmányélményeim az egykori szovjet gulágokról, illetve Kelet- és Közép-Európában a szovjet mintára megszervezett kommunista munkatáborokról.  Borisz Paszternák (Doktor Zsivágó), Alexander Szolzsenyicin (Gulág) és Csikós György (Sztrájk a pokolban) az orosz bolsevik, Faludi György (Pokolbeli víg napjaim) a magyar (recski) munkatáborban személyesen megtapasztalt borzalmas embertelenségeket foglalta irodalmi alkotásba. Csak a legismertebbeket említettem.

Elsőként nézzük, mi van Európával. Ha Spenglertől számítjuk Európa hanyatlását, akkor már egy évszázada a lejtőn vagyunk. Persze egy ilyen folyamatot nem lehet pontos dátumhoz kötni, de Spengler híres könyvében alaposan részletezi, hogyan jutottunk idáig. Ő ezt „természetes” folyamatként kezeli, mert elmélete szerint a civilizációk és a kultúrák olyan „szerves” képződmények, amelyek felemelkednek, kivirágzanak, végül hanyatlásnak indulnak, és elpusztulnak.

Az USA – és Izrael – megtámadta Iránt. Trump elnök egyoldalú lépésével – nem értesítette az amerikai kongresszust, sem az ENSZ-t – azonban az USA nem egy országot, hanem egy világrendet támadott meg. Azt a világrendet, amely úgy szólt, hogy a nemzetközi kapcsolatok alapja az országok szuverenitása, s hogy egy ország a másikat csak az ENSZ biztonsági tanácsának felhatalmazással támadhatja meg, olyan alapos indokkal, mint hogy az egyik közvetlenül veszélyezteti a másikat, vagy emberisség elleni bűncselekményeket követ el.

Mikor februárban először hallottam a nagyváradi premontrei templommal kapcsolatos történésekről, azt hittem, csak a helyi önkormányzat önkényeskedéséről lehet szó. 2026-ban egy európai jogállamban elkobozni egy szerzetesrend jogos tulajdonát képező épületegyüttest, amelybe beletartozik egy 18. században épült, felszentelt és ma is működő templom is? Ráadásul úgy, hogy abból erőszakkal ki akarják lakoltatni a rend helyi vezetőjét, Fejes Rudolf Anzelm atyát. Úgy véltem, az illetékes hatóságok majd közbelépnek, rendet tesznek, leintik a városvezetést. Óriásit tévedtem!

Érdekes, hogy április 12-e sok nagyszerű, de néhány nagyon szomorú esemény évfordulója is. Például Jurij Gagarin űrrepülése 1961. április 12-én egy óriási szenzáció volt. Az ember ezen a napon lépett először az űrbe. A gyermekbénulás elleni szérum feltalálásának bejelentése is ezen a napon történt 1955-ben, ami egy nagyjelentőségű orvosi eredmény. Számunkra viszont 1241. április 12-e a magyar történelem egyik legsötétebb napja, amikor a tragikus muhi csatát követően az ország nagy része odaveszett a tatár hordák pusztítása nyomán. Az amerikaiak balvégzetű polgárháborúja is ezen a napon kezdődött, 1861-ben. Még számos érdekes esemény történt ezen a napon, de ne folytassuk.

Rendszerváltást ígér Magyar Péter a vasárnapi választási győzelme után, melyben a két éve üstökösszerűen felemelkedő TISZA kétharmados többséget szerzett.
Magyar Péter lényegében már eddig is rendszerváltást hajtott végre, a TISZA lemosta a pályáról a korábbi ellenzéket, a történelem süllyesztőjébe küldte az egykori állampártot és a DK-t, majd megsemmisítő csapást mért a Fideszre.

Felütöm az értelmezőt a bátor szavunknál, lássuk, mit is jelent pontosan. Persze, kiderül, nem pont azt, amire én gondoltam, mert a bátor „olyan <személy>, aki veszélyes helyzetben: bízva erejében, félelem nélkül, vagy félelmét leküzdve cselekszik, s vállalja magatartásának következményeit. Bátor asszony, ember, férfi stb.”

A cím azt sugallja, mintha előre innék a medve bőrére, vagyis biztos lennék a Fidesz győzelmében. Igen, az vagyok. Lehetne az ellenzék újrakezdéséről is beszélni, de ennek most kevés a realitása.
Holnap talán megnyugodhatunk. Az izgalmas, feszültséggel teli hetek után végre a lényegre figyelhetünk: a jövőnkre, amely továbbra is bizonytalan, és nem ígér könnyű időket.
Orbán Viktor rövid időn belül kormányt alakít, és megkezdődik a munka.

Négy-öt évtizeddel ezelőtt mi, a vasfüggöny keleti oldalán rekedtek, a Szabad Európa vagy Amerika Hangja rádióállomást hallgatva ábrándoztunk a nyugati demokráciáról. Nekünk a ganajtúró bogár közegéből (a biológiát kevésbé ismerőknek: trágya) kitekintve minden nyugati határon túli terület a földi mennyországnak tűnt. A többség számára mindenekelőtt a mienknél összehasonlíthatatlanul magasabb életnívó miatt. A mifelénk igencsak akadozó ellátással (lásd jegyrendszer) szemben az ottani árubőség kifogyhatatlannak tűnt.

Elsöprő győzelmet aratott a TISZA a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Magyar Péter és az alig két évvel ezelőtt elindított pártja minden idők legnagyobb arányú győzelmét érte el. Korábban ekkora sikert egyetlen párt sem ért el az anyaországban.

Amióta mintegy ötezer évvel ezelőtt megalakultak az első államok Mezopotámiában és Egyiptomban (lehet, máshol is), kialakultak az ezek közötti kapcsolatok szabályai. Hogyan kell köszönteni egymást, milyen módon, kell megszólítani a beszélőpartnert, milyen öltözetben illik, természetesen fegyver nélkül megjelenni egy találkozón országod küldöttségének tagjaként. Azt már a laikusok is olvasmányélményekből vagy filmekből tudhatják, hogy a török szultán előtt, például, hasra kellett feküdni, és nem volt szabad hátat fordítani neki.

Trump elnök erősen fontolgatja, hogy az USA kilépjen a NATO-ból. „Sosem voltam oda a NATO-ért. Mindig tudtam, hogy papírtigris, és amúgy Putyin is tudja” – nyilatkozta az elnök a sajtónak.
A NATO európai tagjai mindig is vörös posztó voltak Trump szemében. Eleinte jogosan, mivel az európaiak túl keveset fordítottak saját védelmükre, a költségek oroszlánrészét az USA-ra hárítva. Ezzel nemcsak Trump elégedetlen, hanem demokrata elődjei is, Obama és Biden szintén arra szólította fel a gazdag európaiakat, hogy vállaljanak nagyobb részt a NATO működési költségeiből.

Az hiszen, nem tévedek, s az elfogultság sem mondatja velem, hogy ilyenkor, tavasz kezdetén Arad egyik legszebb utcája Alecu Russo nevét viseli. Virágzó fák, gondozott házak, előttük rendezett zöld övezet, tenyérnyi kert. És nem csak idén kora tavasszal pompáznak, hanem így van ez immár jó pár évtizede.

Irán gyors összeomlása helyett úgy tűnik, hogy az USA elszámította magát, és komoly háborúba sodródott. Egy hónappal a háború elindítása után az amerikaiak célkitűzései – az iráni rendszerváltás és a dúsított uránkészletek megsemmisítése – nem teljesültek, viszont további problémák keletkeztek. Mint például a Hormuz-szoros irániak általi lezárása és az ebből fakadó olajválság, amely akár gazdasági világválságot is okozhat, illetve az egyre jelentősebb feszültségek a közel-keleti szövetségesekkel, ami komoly geopolitikai következményekkel járhat.