Hollai Hehs Ottó

Hallgatom a bajor rádiót, idén is, mint minden évben hamvazószerdán összeültek a német politikai pártok, hogy megbeszéljék a legfontosabbat. A hetek óta tartó tüntetések, tiltakozó felvonulások és blokádok ezen a napon is folytatódtak, egyes helyeken a szerdai találkozásokat biztonsági okokból leállították.

A kérdésre nincs egyöntetű válasz, sok a szubjektív, tehát nem mindig tapasztalat által alakított vélemény. Jeles gondolkodóink szerint az örökös széthúzás, a marakodás és az örök ellenségeskedés a másképpen gondolkozóval szemben önpusztítóan hat a nemzetre.

Legutóbbi két írásom gondolatmenetét most nem folytatom, egy jelenlegi magyar belpolitikai kérdésre szeretnék kitérni, melynek viszont az európai politikára is vetülete van.

Múltkori írásomban a valóságról és igazságról igyekeztem úgymond filozofálni, és rámutattam arra a nyers valóságra, miszerint az emberiség a béke szólamok hátterében állandóan és látható rendszerességgel háborúkra készül.

Minden, ami körülöttünk létezik és régebben is létezett, a valóság része. Az objektív valóságot érzékszerveinkkel tapasztaljuk, látjuk, halljuk, tapintjuk, de létezik szubjektív valóság, csak agyunkban születik meg, idegeink által lesz felismerhető, csak számunkra.

Nálunk is volt néhány ilyen, pl. 1514-ben Dózsa György vezette elégedetlen népét a feudális urak ellen, de ezt megelőzően már 1437-ben Észak-Erdélyben Budai Nagy Antal állt a lázadó magyar és román parasztok élére.

Beléptünk az új évbe, és nem fogyunk ki az előjelzésekből, jóslatokból. Ez mindig így volt, az emberiség egy új év kezdetén igyekszik a jövőt előre vetíteni, terveket, elképzeléseket sző, ha optimista, akkor a mennyországot, ha pesszimista, a világvégét várja.

A zűrzavaros COVID-évek után, a 2023-as év sem hozott pozitív változásokat, ellenkezőleg, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy világunk soha nem volt még ilyen válságban.

A logikát, mint sok más tudományt és elméletet, az ókori görögök találták ki, magyarázata elég bonyolult, de szerencsére van egy hétköznapi értelmezése, amit mindenki elfogad, aki normálisan gondolkodik. Nos, már is bele buktam, mert kérdezhető, hogy manapság ki gondolkozik normálisan, és ki nem.

Francis Fukujama, japán származású amerikai filozófus még a kilencvenes évek elején kijelentette, hogy a történelemnek vége. Elmélete szerint a hidegháború végével és a Szovjetunió szétesésével a liberális demokrácia véglegesen győzedelmeskedett, a régi diktatórikus ideológiák, mint a fasizmus, kommunizmus, elvesztették létjogosultságokat.

A mai helyzetet nézve kényes, nehéz kérdések kerülhetnek napirendre.

1. Volt-e létjogosóltsága Izrael állam megalapításának? 

A választ a tények alapján kereshetjük. A diaszpóra zsidósága ma nyugodtabban élhet, mint azelőtt, nagyobb a biztonságérzete, van egy támpont, ahova menekülhet, ha bajt érez.

Ha a Bibliát vesszük alapul, akkor Isten a zsidóságot válaszotta ki a többi nép kozül, ugyanis ők kapták Isten törvényét, hogy megismertessék a világgal stb. Persze a keresztény tanítás szerint Isten eleve elrendelte, hogy az emberek a Fia képéhez hasonuljanak, szóval itt már a Jézust követő keresztények kerülnek előtérbe.

A zseniális olasz gondolkodó, Umberto Eco 1989-ben írt egy új középkor megjelenéséről. Szerinte: „Az utóbbi évek történései sokban hasonlítanak középkori eseményekhez, bizonyos régi tendenciák állandóan ismétlődnek.” Korábban már írtam erről, most hozzátenném: ami most zajlik, rosszabb, mint a középkor. Ha normálisan gondolkodnánk, nem lenne jelenünk fő foglalatossága, hogy szisztematikusan háborúkat tervezzünk embertársaink elpusztítására. Úgy látszik, mindegy, hogy milyen korban élünk, az emberiség javíthatatlan, gyilkolja embertársát, és ami nem tetszik, azt egyszerűen elpusztítja.

A XXI. század elejére az emberiség szellemi fejlődése hihetetlen magaslatra emelkedett, de ez a fejlődés elsősorban az úgynevezett területeken, a tudományok és a technika terén érezhető, ezzel szemben a „szakrális” gondolkodás hanyatlóban van.

Amióta az emberiség létezik, népvándorlás is létezett, törzsek, népcsoportok egyik helyről a másikra költözve keresték a legmegfelelőbb helyeket, ahol letelepedhetnek. Történelmünk nagyobb népvándorlásai közül kettő megváltoztatta az akkori világ arculatát.