Álláspont

Kevesebb, mint öt hónap múlva parlamenti választások lesznek, a kampány pedig már javában tart. A közhangulat azonban korántsem békés – pedig ez, véleményem szerint nem feltétlenül indokolt. Ennek okát a következőkben fejteném ki.

Románia komoly biztonsági fenyegetést jelent Európa számára, a bukaresti sajtó ugyanis – alighanem „hátsó sugallatra” – leleplezte, hogy több mint 300 orosz személy szerzett illegálisan román állampolgárságot. Vannak köztük az EU szankciós listáján szereplő korrupt oligarchák, kőrözött köztörvényes bűnözők is, 20 esetben oroszok által meggyilkolt ukrán katonák személyi azonosságát használták fel a román állampolgárság megszerzéséhez!

Mindenkit meg kell hallgatni, de nem minden véleményre érdemes figyelni.
Más szóval: bárki bármit állíthat, attól még egyáltalán nem biztos, hogy igaza is van. Ahogyan attól sem lesz okosabb valaki, hogy hangoskodik…

Ismét nagyméretű diplomáciai offenzívát indított el Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai háború leállítását célzó 28 pontos béketervvel. Hasonlóra augusztusban már sor került, amikor Trump előbb Alaszkában tárgyalt Putyinnal, néhány nappal később pedig a Fehér Házban az ukrán, brit, francia, német, olasz és finn állam- és kormányfőkkel, illetve az EU és a NATO vezetőivel.

Egész Ukrajna gyászolja az orosz támadásban elhunyt 73 éves asszonyt. Natalia Hodemcsuk nem volt akárki, életében legendának számított, férje, Valeri ugyanis a csernobili tragédia első áldozata volt.
Nehéz tragikusabb sorsot elképzelni, mint a Hodemcsuk házaspárét. A mérnök Valeri Hodemcsuk 1986. április 26-án, a csernobili katasztrófa éjszakáján szolgálati helyén, a 4. reaktorblokk északi keringető-szivattyújánál tartózkodott, amikor 1 óra 23 perckor bekövetkezett a tragédia. Valeri a robbanás színhelyén volt, pillanatokon belül szörnyethalt, a ledőlő betonelemek maguk alá temették, holttestét sosem találták meg. 35 éves volt.

Naponta nézem, hallgatom az Európa Unióról, annak tevékenységéről, határozatairól szóló híreket. Szinte nem telik el olyan nap, amikor azok között ne találnék kettős mércével hozottat. Amikor ugyanolyan „vétségért” elítélnek bizonyos országokat, másoknál viszont behunyják a szemüket. Magyarországot már egy évtizede elítélik a déli határán felépített, az illegális migránsokat feltartandó kerítés miatt, míg Lengyelország ugyanazért dicséretet kap. Pedig mindkét létesítmény ugyanazt, Európa lakosságát, kultúráját védi.

Megállapodtak a kormánykoalícióban, hogy a bírák és az ügyészek az utolsó nettó fizetésük 70%-t kapják majd nyugdíjként, mondta Kelemen Hunor. Szerinte a 65 éves nyugdíjkorhatárig tartó átmeneti időszak kérdése még tárgyalható. „Végső soron, ha kompromisszumot keresünk, úgy gondolom, részünkről, a koalíció részéről, a kormányzat részéről ez egy lehetőség arra, hogy megmutassuk: számunkra a társadalmi béke és az igazságos, tisztességes kormányzás a legfontosabb”.

Egy magyar ellenzéki politikus (előadó, elemző?) egy minapi polgári fórumon elhangzott hozzászólása igencsak mellbevágott. A regnáló kormány kultúrpolitikáját bírálva kijelentette, hogy az utóbbi években az irodalomban olyan szerzőket szedtek elő a „naftalinból” (nem evvel a szóhasználattal élt), akiknek nem lenne mit keresniük a magyar klasszikusok között.

A német–magyar kapcsolat és barátság már nagyon régi, a magyar államalapítás idején kezdődött. Első királyunk, Szent István bajor hercegnőt vett feleségül, így a németekkel, a rokoni kapcsolat révén, barátság, majd politikai, gazdasági és stratégiai kapcsolat is kialakult. Az eltelt ezredév alatt sok minden történt, a barátság nem maradt sértetlen, volt sok ellenségeskedés, háborúzás, de a végeredmény maradt, mi magyarok, mindig is a németekhez tartoztunk.

Történelmi jelentőségűnek nevezte Orbán Viktor washingtoni látogatását, új korszak kezdődött az USA és Magyarország kapcsolatában. A kétoldalú csúcson sikerült megállapodni az orosz energiaforrásokra kivetett amerikai szankciók alóli mentességről, illetve amerikai pénzügyi védőpajzsról, amely garantálja Magyarország stabilitását. Utóbbi garanciát biztosít Magyarországnak külső pénzügyi vagy politikai támadások esetére, beleértve a brüsszeli ideológiai zsarolást.

Jelenleg 10 ország kopogtat az EU-ajtaján, közülük azonban csak héttel folynak csatlakozási tárgyalások, tényleges csatlakozásra azonban csak 2028-ban kerülhet sor, s akkor is csak a parányi, területi és népességi szempontból kb. Temes megyényi Montenegrót említik konkrétan potenciális új tagnak, derül ki az Európai Bizottság éves jelentéséből, melyben a csatlakozásra váró országok teljesítményét értékelik.

Bár nem most, hanem néhány évtizede hallottam, de emlékezetemben megmaradt annak a kárpátaljai polgárnak a története, aki életében úgy volt öt államnak a polgára, hogy egy helyről, a szülőföldjéről ki sem mozdult. A Monarchiában született, mint magyar állampolgár.

Nem emlékszem, hogy magyar kormányfő valaha is ilyen bizakodással utazott volna Washingtonba, mint most Orbán Viktor. Reméljük, hogy ez a bizakodás gyümölcsözik a következő hetekben.
Az amerikai–magyar viszony alakulása a modern történelmi időszakot tekintetbe véve a XIX. század végére tehető. A polgárháború utáni Államok és a kiegyezés utáni új dualista magyar államnak egyformán az újrakezdés nehézségeivel kellett megküzdenie.

Jelenleg 10 ország kopogtat az EU-ajtaján, közülük azonban csak héttel folynak csatlakozási tárgyalások, tényleges csatlakozásra azonban csak 2028-ban kerülhet sor, s akkor is csak a parányi, területi és népességi szempontból kb. Temes megyényi Montenegrót említik konkrétan potenciális új tagnak, derül ki az Európai Bizottság éves jelentéséből, melyben a csatlakozásra váró országok teljesítményét értékelik.

Hideg zuhanyként érte Romániát az amerikai csapatok részleges kivonásának híre. Az Európában állomásozó amerikai haderők átszervezése keretében a Pentagon kivonja az országunkban állomásozó csapatainak mintegy felét, az eddigi 2000 katonából csak ezer marad.