Álláspont

Fölöttébb hűvös fogadtatásban részesült Ursula von der Leyen az Európai Parlament plénuma előtt megtartott évértékelő beszédekor. Az eseményre csupán az ÉP-képviselők mintegy kétharmada jött el, az Európai Bizottság elnök asszonyára azonban így is kritikaáradat zúdult.

Az Európai Bizottság nem hajlandó tudomást venni az őshonos nemzeti kisebbségekről. A napokban elutasította a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jogalkotási beadványát, melyben a nemzeti régiók külön támogatásáért folyamodtak. A kezdeményezés azt kérte, hogy a kohéziós alapok elosztásakor az uniós intézmények legyenek tekintettel az etnikai és nyelvi kisebbségekre.

Egyik korábbi jegyzetemben említettem, hogy kedvenc természetfilmjeim közé tartozik az Élet a fagypont alatt című sorozat. Az Alaszkában élők mindennapjait mutatja be a nézőknek. Végiggondolva, azok az emberek, családok elvileg pattintott kőkorszaki életmódot folytatnak. Többségük vadászatból, halászatból, gyűjtögetésből él. A különbség csak a 21. századi eszközök, mint a lőfegyver, a láncfűrész vagy a motoros hójáró és, a motorcsónak, valamint a telefon használata.

Furcsa a cím, szokatlan elmélkedés, de megmagyarázom.   

Hosszú életem folyamán rengeteg jóval és sok rosszal is találkoztam. Mindkettő életünk része, ez az élet törvénye. Az objektív rossz mellett, ami általános, és mindenki számára egyforma, van a szubjektív rossz, ami csak engem, mint személyt  érint. 

Fordulat következik be Romániában a többségi sovinizmushoz való hozzáállást illetően? Véget ér az államilag eltűrt idegengyűlölet?
A bangladesi vendégmunkás fizikai bántalmazása Bukarestben kicsapta a biztosítékot, akárcsak Dan Tanasă AUR-os képviselő néhány nappal korábbi nyilvános idegenellenes felhívása.

Ha nem is mindenki, de a legtöbb történelmi, politikai alapismeretekkel rendelkező személy szemrebbenés nélkül rávágja, hogy a demokrácia az néphatalmat jelent. A jogot végzettek még (talán) hozzáteszik azt a latin mondást is, miszerint Vox populi vox Dei, vagyis a Nép szava (véleménye) az Isten szava. Vagyis annak véleménye alkotja, határozza a törvényt. Bár az utóbbi szólás igazsága erősen kétségbe vonható.

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos ukrán légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, „ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, és egyben a schengeni övezetből”. Hozzátette, „ez az ukrán állampolgár az elkövetkezendő években nem léphet sem Magyarország, sem a schengeni övezet területére”.

Hatalmas felháborodás fogadta Európában az USA-val kötött vámegyezményt. Ursula von der Leyent, az európai bizottság elnök asszonyát valós kritika áradat érte, mert úgymond kapitulált az amerikai nyomás előtt, számos tagország vezetője és az Európai Parlament is elégedetlenséget fejezte ki.

A címben szerepkő kettes számmal arra utalok, hogy egyszer, jó néhány hónappal (évvel?) ezelőtt már írtam egy ilyen című eszmefuttatást arról, hogy számomra mit is jelent a felebarát, akit úgy kell(ene) szeretnem, mint önmagamat.

Egy hét sem telt el azóta, hogy Trump elnök vörös szőnyeggel fogadta Putyint Alaszkában, s az oroszok Kárpátalját lőtték, pontosabban a részben magyar lakosságú Munkács városát, még pontosabban az annak külvárosában működő amerikai tulajdonú gyárat. Az orosz rakétatámadás szerencsére nem szedett emberi áldozatot, holott 600 alkalmazott dolgozott az éjszakai műszakban, amikor csütörtök hajnalban becsapódtak a rakéták. 23 ember azonban megsérült és orvosi ápolásra szorult.

Nagyméretű diplomáciai offenzívát indított Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai vérengzés leállítása céljából. Pénteken Alaszkában tárgyalt Putyinnal, hétfőn pedig a Fehér Házban az ukrán, brit, francia, német, olasz és finn állam- és kormányfőkkel, illetve az EU és a NATO vezetőivel. Utóbbi precedens nélküli történelmi csúcstalálkozó, jegyezte meg a nemzetközi sajtó kamerái előtt Trump elnök.

A fiatalabb generáció tagjai sokszor elcsodálkoznak azon, hogy az idősebbek nem tudnak angolul. Még alapfokon sem. Olyan kifejezések hiányoznak ismereteik közül, amelyek elengedhetetlenül szükségesek mondjuk a számítógépek vagy az okostelefonok kezeléséhez. Amelyeket jószerével manapság már az óvodáskorú gyermekek is ismernek.

Nyolcvan évvel ezelőtt ért véget a második világháború. Japán 1945. augusztus 15-én a Hirosimára és Nagaszakira dobott atombombák után kapitulált, miután az amerikaiak elfogadták elsődleges feltételét, Sowa császár immunitását.

A világ szeme pár napig Alaszkára szegeződött, mert végre történt valami, amire már régen vártunk. A világ két nagyhatalmának első emberei végre személyesen találkoztak, hogy megbeszéljék világunk ügyes, bajos dolgait, és természetesen a legsürgősebbet, az Európában dúló testvérháború mielőbbi befejezését.

Alaszkában szervezik meg pénteken Trump és Putyin elnökök találkozóját az ukrajnai béke (vagy legalább fegyverszünet) céljából. Európában egyszerre reménnyel és félelemmel várják a csúcstalálkozót, miután Trump elnök területcserét említett, s ezért egyesek újabb Jaltától tartanak. Vajon milyen orosz területet ajánlana fel Putyin Ukrajnának az oroszok által elfoglalt ukrán területek cseréjébe? Mert a területcsere azt jelenti. Vagy Putyin újabb „ősi orosz földre” veti rá tekintetét? Netán éppen Alaszkára?