Ujj János

Nézem, hallgatom a világhálón Sabin Gherman erdélyi közíró báró Nagy Kemény Gézáról készített riportját. Maros megyében, a Kemény család visszaszolgáltatott marosvécsi kastélyában. Nem véletlenül adta S. G. a riportjának az Erdély kevésbé ismert története címet. Még az Erdély történetét ismerők számára is rengeteg „rejtett” információt tartalmazott. Az országrész történetéről, a fejedelemségről, fejedelmekről, a főnemesi családokról.

Olvasom a médiában közzétett statisztikai adatokat a hazai nyugdíjakról. Hogy mennyiből élvezkedhet, illetve éhezhet havonta az ország 4 millió 760 ezer nyugdíjasa. A hivatalosan közzétett adatok szerint a kiemelt nyugdíjat élvezők között ugyanis akad, aki havi 21 ezer lejt, négyezer eurónál többet vág zsebre.

Annak idején, amikor a szocialista humanizmusról szóló, minden médiából azt fröcskölődő szlogeneket hallgattuk, mindig azok a nők jutottak eszünkbe, akiket legfelső pártitkári utasításra a nőgyógyászatokon hagytak szenvedni (sőt, meghalni) az ügyészek, mert nem árulták el a vetélést előidéző személy nevét.

Bodó Barna könyvének aradi bemutatóján felvetődött kérdések egyike a nemzeti közösség fogalma volt. Akkor került szóba a könyv egyik írása, amely a magyar nemzetpolitika buktatóit elemzi, külön kitérve a Kádár-rendszer nemzetpolitikájára. Idehaza első olvasmányom a kötetből ez a tanulmány volt. 

Az emberiség normálisan gondolkodó része egyszerűen nem tudja felfogni (vagy értelmezni) azoknak a megnyilvánulásoknak jó részét, amellyel szinte naponta megbotránkoztatják a különböző médiákban. Emlékszem, néhány évtizeddel ezelőtt micsoda felháborodást keltett Cicciolina parlamenti képviselővé választása és bevonulása az olasz törvényhozás épületébe.

Olvasom, hogy az Európa Unió külügyminisztereinek a migránsok kötelező befogadásáról szóló határozatával kapcsolatban csak a magyar és a lengyel szakminiszter szavazott határozottan ellene, Szlovákia, Csehország és Bulgária tartózkodott. Ezek szerint a román külügyminiszter is megszavazta!

Egy érdekes statisztikai adatra bukkantam minap a világhálón. A lengyel katolikus egyház tette közzé a 2021-es év statisztikáját. A szerint Európa legkatolikusabbnak tartott országában drasztikusan, 28 százalékra csökkent a vasárnaponként szentmisét hallgatóknak az aránya.

Olvasom a nyolcadik osztályosok idei képességfelmérő vizsgájáról a híradást. Az esetleges csalások elkerülését célzó minisztériumi rendeletet.

Az Európa megmentője címet a történelem folyamán már többen kiérdemelték. Csak példaként: elsőként talán Dmitrij Donszkoj a tatárok legyőzésével és visszaszorításával. Hunyadi János az oszmán hódítás megállításával.

Néztem a francia nyílt teniszbajnokság mérkőzéseit. Azokat is, amelyeken egyik vagy másik játékosnak népes szurkolói is helyet foglaltak a lelátókon, harsányan buzdítva kedvenceiket.

Olvasom, hogy az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma legutóbbi, a világon a vallásszabadság helyzetét elemző, május 15-én közzétett jelentésében olyan anomáliákat tár fel, amelyre a világ legbékésebb polgárának is kinyílik a zsebében a bicska.

Több mint egy évszázada ültették le a Trianon-kastélyban a magyar küldöttséget, s az ország katonai megszállásának fenyegetésével kötelezték annak az igazságtalan békediktátumnak az aláírására, amely leszakította az anyanemzet testéről a magyarság mintegy egyharmadát.

Az export magyarul kivitel. A kifejezést elsősorban az árura használjuk, de létezik tőke-, szürkeállomány-, sőt ideológia-kivitel is.

Annak idején, mint érintett, a kötelező katonai szolgálatot tartottam a jelenkor egyik leghaszontalanabb intézményének.

Egyik reggel néztem a Pünkösdi ráhangoló katolikus műsor adását.